[szavazás] Linuxos demó kódolás

[Travis]

Azért a Mac-esek védelmében meg kell említenem, hogy már olyan görgő is van az almás gépeken, ami oldalra scrolloz.
A linux nekem azért tetszik, mert buherálás központú. Olyan, mint egy vad ló, amit be kell törni.

[pontscho]

“Képzeld, még ékezet is van anélkül, hogy könyékig turkáljak az X.org configban.” Eddig suse 10.1, 10.2, 10.3, 11, ubuntu, kubuntu, uhu, uhu2, kuhu, sabayon, fedora, és még sok sok másik linuxot próbáltam, és eddig még sosem fordult elő az, hogy angol billentyűzetkiosztást akart volna. Talán mert installáláskor kijelöltem neki, hogy magyarszki vagyok. “még csak a emulálni sem kell hozzá a három gombos egeret, mint linuxon” Ez valami nagyon vad marhaság lesz, kérem :D “Édi vagy, mikor humorizálni próbálsz. :)” Én a lányokat szeretem, úgyhogy elhatárolódom :D :P Nahat… 2006/2008-ban eljutottak idaig? Hihetetlen! Akkor mar “csak” a VESA DDC-vel kell valamit kezdeni. Eleg mokas volt latni, ahogy a frissren felhuzott Ubuntu 8.04 az X.org-ot 640×350 EGA (igen bazmeg, 2008-ban EGA) modban behuzta. Es errol csak ugy lehetett lebeszelni, h kezzel ujra konfiguraltad az egeszet. Apropo, masodik monitor rendszerbe illesztese megy mar automatikusan?

[pontscho]

Feladom. Hol a 3 gomb? Hol a görgő? Szabad a gazda. Ezen? Sehol. Viszont haladni kellene a korral es nem a szazad elejei peldanyokat kellene elocitalni. Ha mar fikazni akarsz, akkor muvelodj, de segitek: van egy Mighty Mouse nevu patkany, kapasbol 5 gombos, gorgos isten haragjaval ellatott eger. Ezen felul barmilyen csatlakoztott egerrel mukodik. Fura lehet ezt egy olyan OS alol latni, ahol meg egy szimpla gprs modem beuzemelesehez is a syslogot kell turni, es ha szerencsed van ennyi eleg is, es nem kezzel kell megirni meg a chat scriptet is. Apropo, bluetooth megy mar ket nap folyamatos kernel es bluez stack forditgatas nelkul, hogy megtalald az optimalis kombot a mukodeshez? A WiFI+WPA2 enterprise problemajat mar meg sem kerdezem. Millio+1 linux usert lattam elverezni egy szimpla WPA2-vel kodolt AP-n. Vagy meg mindig a fel Windows-t emulalni kell NDisWrapper-rel, ahhoz hogy bizonyos WiFi kartyak ugy csinaljanak, mint ami mukodik? Vicces volt legutobb, mikor ugy kezdte a “how to configure wifi” doksi, hogy “download the windows driver”.

[Bery]

Ilyen ez. Traktorral nincs esély a gyorsulási versenyen, SL Mercivel meg nem lehet szántani :)

Én mondjuk januárban láttam először Linuxot közelről, de 3 hét múlva már teljesen bekonfigurálva ment az a webszerverem, ami a mai napig is. És eleinte leesett az állam, hogy mennyire könnyű ez, aztán persze jött 1-2 triviálisnak tűnő probléma, ami nehezebben oldódott meg. Van aki megcsinálta ugyanezt Vistával :) Nincs lehetetlen :)

[pontscho]

Nincs is ezzel semmi baj. En kozel 10+ eve hasznalok UNIX es linux rendszereket, sot, fejlesztek rajuk (meg a Geri altal hasznalt terjesztesekben is talalhato munkam/kodom, meg az X.org-ban is), de egyre jobban kinovok abbol, hogy allandoan taknyolni kell. Dragabb mar az idom annal, hogy ilyen trivialis feladatokra csesszem el a szabadidom, plane desktop-on. Linuxot szerveren uzemeltetni mas fele kihivasokat jelent, mint desktop-on. Ott nem szempont, hogy mukodjon pl. a compiz, viszont elso rangu feltetel a teljesitmeny mellett a biztonsag, ami nagyobb kihivas, mint az nvidia driver bekonfiguralasa. Lasd peldaul azt az esetet, hogy 2006 ota a kozel multig az OSSZES debian, illetve debianbol epitkezo (Ubuntu, etc) rendszeren volt egy biztonsagi res. Egy “okos” debian “developer” kikapcsolta az OpenSSL-bol az entorpy pool-t, es ezzel 65536-re szukitette az SSL kulcsok szamat az eredeti kozel vegtelenrol. Aki HTTPS szervert vagy SSH-t public key authentikacioval hasznalt, az igy jart, nehany probalkozasbol torheto volt a rendszere. Es azert 2006 ota jo par ezer, ha nem millio certet generaltak debianokon. Satobbi.

[pasy]

Megmondom mér fasság amin veszekedtek. Aki linuxbuzi azt úgysem tudod meggyőzni arról hogy a win32/osx a jó. Aki macbuzi azt úgysem tudod meggyőzni arról hogy a lnx/win32 a jó. és (VÁRATLAN FORDULAT) aki m$buzi azt meg úgysem tudod meggyőzni arról hogy a lnx/osx a jó. Konklúzió: úgysem tudjátok egymást meggyőzni arról hogy melyik OS a jó Határozati javaslat: mindenki használja/éltesse amit szeret, és fikázza gyalázza amit utál. (ja hogy engem is lehessen fikázni, nekem az osx és a linux is használhatatlan hosszútávon)

[Murphy]

Én meg azért szeretem a windowst, mert azon furnak a demók. :) Egyébként én élveztem a beszélgetést.

[pontscho]

Nem tudom, en ezzel nem igy vagyok. El szoktam ismerni, ha valami jo, nem tartom magam mac buzinak. Nem azert valasztottam, mert milyen remek csicsas, meg elite, hanem mert szamomra desktopon ez a megfelelo kompromisszum. UNIX (jelenleg egyedul ez kapta meg a UNIX2003-as minositest, ami mondjuk mindaddig erdektelen, amig az iWeb-en nyomkodod az upload gombot, de amint komolyabban erdekel az alatta levo UNIX mar elony) subsystemre rahuztak egy stabil, kiforrott API rendszert, ami marha kenyelmesse teszi nem csak a programozast, hanem a melot is. Pl. tegnap mikor a baratnomnek belottem a netet az iBook-jan, csak annyi volt, hogy bedugtam USB-n a telefont, beirtam az APN nevet es ment. Ilyen dolgok miatt szeretem. (Ezert mosolyogtam a legujabb “hogyan konfiguraljuk be a Huaweii modemet Ubuntu-n ot perc alatt grafikus feluleten” cikken, ami ugy kezdodott, hogy “nyiss egy terminalt es figyeld a syslogot”. Ez nem desktop rendszerhez valo gondolkodas mod.)

Viszont szerverre nem valo (hiaba letezik belole), oda BSD/HP-UX/VMS/OSF1/Solaris kell. Vagy nagy duzzogva linux, bar azt mission critical rendszerre nem tennek.

De a fentiek igazak a tobbi UNIX variansra is. Nem valok desktop rendszernek, ehhez legkozelebb a linux all (bar mar 10 eve folyamatosan linux desktop eve van, ROTFL), de meg mindig eszmeletlen sok melot kell belefeccolniuk, mire azt lehet mondani, h rendben, megfelel. Ugyanez vele a szitu szerveren. Kis szerverekre oke, kozepesre duzzogva, nagyra mar nem. Majd egyszer elmeselem milyen fasza dolgokat tud produkalni, en sirtam rajtuk. Es pontosan emiatt erzem ugy, hogy pl. a FreeBSD sem valo desktop-ra, bar az osszes tradicionalis UNIX kozul ez all a legkozelebb hozza. Cserebe perfekt szerver OS, szintugy, mint a Solaris.

Windows-zal kapcsolatban eleg ambivalensek az erzeseim. Egyreszt desktop-ra oke, szerverre szinten nem valo. Viszont az elobbi helyzete meg jo darabig megingathatatlan lesz, koszonhetoen annak a kilotonna jateknak es uzleti szoftvernek, aminek meg nyomokban sincs megfeleloje a tobbi platformon. Ez alol kicsit kilog az OSX, nemileg nagyobb a tamogatottsaga, plane miota az Apple ugy gontolta, hogy betor arra a piacra is, de meg ez is el van maradva. Viszont itt is vannak erdekes dolgok. Majd meselek roluk, ha mar ott tartok, hogy nem lonek le erte.

Azt vallom, hogy a feladat hatarozza meg az eszkozt es nem az eszkozt kell kalapaccsal es kovacs ullovel hozza eroltetni a feladathoz. Ahogy hidat sem papirmasebol epitenek ha szuksegem lenne ra.

[pasy]

poncsó ez olyan szép volt, tök meghatódtam, ha buzi lennék imádnálak!:)))

[pontscho]

Jolvanna.

[zoom]

Szerintem az emberek többsége desktop linuxot két okból használ:

1. sajnálatból (lásd még: beteg kiskutya)
2. mert az “egyedi” (lásd még: emo)

[blala]

Ahogy hidat sem papirmasebol epitenek ha szuksegem lenne ra.

dehat dehat a papirmase tokre eros anyag! :)

egyebkent, for the record, el kell ismernem hogy emlekezetem megcsalt es faszsagokat irtam feljebb. Szoval az OpenAL nincs elrontva az osx-ben, hanem az ALUT van (openAL Utility Toolkit vagy miaszoszom, lasd meg OpenGL es GLUT), ami elvileg nem kell ugyan, de nekem megse akarodzott nelkule mukodni annak idejen, ezert adtam fel.

[Geri]

pasy: ez nem fikázgatás, hanem eszmecsere :D

pontscho: már kezdem sejteni hogy mi a bajod. Namármost, a linux, az egy kernel, mint ezt bizonyára tudod. Olyan, mintha az nt kernelt raknád fel. Villog a bal sarokban a kurzor és meghal. A linux kernelre épülő operációs rendszerek nagy része nem azért szar, mert a linux szar lenne, hanem azért, mert ezeket az os-eket pistike12ők fejlesztik. Azt hiszik, hogy az az operációsrendszerfejlesztés, hogyha belemásolják a gnome-ot, a kde-t, meg az x-et, és akkor kész van a red core pistike 6.66.
Pedig nem. Mert egy gányolt szaradék van kész. Egy értelmes linux alapú os-el van beállítópanel a billentyűzet kiosztás beállítására. Egy értelmes linux alapú os-ben alapból van a kékfogeszközök 99%-ra driver, és alapból felismeri őket, amint bedugod. Egy normális linux alapú os-ben nem kell szenvedni azzal, hogy le tudj játszani egy zenét. Amiről te beszélsz, azok az ilyen black killer józsi 3.9-ek, amik bizony – szarok. A linux distribek 96%-a szar. Ezt tudomásul kell venni.

De ha megnézed a mac-os-t, szép, jó, egészen addig, amíg bele nem akarsz tenni mondjuk egy usb-s hangkártyát, vagy egy usb-s kábelmodemet, vagy egy usb-s tunert. Mert bizony, az ilyen eszközöknek a 10%-át ha üzembe lehet helyezni osx alatt, linux meg windows alatt pedig a maradék 85% is működik. A maradék 5 meg csak alig, vagy sehogy. Tudomásul kell vennni, hogy az osx terméktámogatása nagyon messze van a linuxétól is, nemhogy a windowstól.

Azt meg, hogy hátrány lenne, hogy a linux bekajálja a wifi eszközökhöz a windowsos drivereket, egy elég nagy ferdítés szerintem. Mert ez miért is hátrány?

[pontscho]

Na, eljutottunk oda, h egy tejfeles szaju oktat ki linux dolgaibol. :)

Nos, igen, tudom, hogy a linux az csak egy kernel es hivatalbol GNU/Linux-nak kellene hivni, valamint hozzacsapni egymillio mas jelzot, disztribucio nevet es Linus futyi meretet is (huvelykben) a pontos meghatarozashoz. Viszont az emberek (beleertve a szakmai reteget is) szimplan linuxnak hivja. Ezert kar volt fel oldalas kioktato szoveget irnod.

Ha mar szoba kerult a gnome/kde pelda. Valoban ez a ket legelterjedtebb DE van, viszont emelett letezik meg millio masik WM is. Termeszetesen – hiaba a freedesktop.org faradozasai – ezek inkompatibilisek egymassal. Legjobb pelda erre az volt, mikor megcsinaltam a sajat ablakozo marhasagomat X-re. Tokeletesen ment, amig nem talalkozott egy IceWM nevu foshalmazzal. Ott megint tokeletesen maskepp mukodtek a dolgok. Mikor ez is megjavult, jott egy machbox nevu masik rettenet, ahol szinten maskepp mukodtek a dolgok. Vegen ott tartottam, hogy a grafikai alrendszer nagyresze nem allt masbol, mint a kulonfele rohadt WM-ekhez igazodas mindossze csak azert, hogy teljes kepernyoben elvezhessem a munkam.

Vagy a masik eset. Ilyen elvetemult gondolatom tamadt, hogy be kellene valtani valami masik videomodban, hatha az atlag Pistike 1600×1200-as desktop mereten az adott effekt “kicsi” szaggatna es elvezhetetlenne valna. Jobb lenne nekem a 800×600. Nosza. Mit talaltam? Szart. Van a semmi, az XVidMode es az XRandr. Ezzel meg semmi baj se lenne, hiszen csak ket eszkoz all a rendelkezesemre, ezt nem gaz leprogramozni. Akkor jott a vicc. Az XVidMode csak az elore, a konfigban megadott felbontasok kozott tud valtani. Ha a paraszt nem rakta be a 800×600-at, akkor ijb. Persze ez sem igazi felbontas valtas, mert a desktop merete marad a letezo legnagyobb felbontason, es azt is frissitgeti az X nehanapjan. Aztan jott az Xrandr. Ez mar majdnem jo, ezzel azt a listat kapom meg, amit a “gep” tud. Be is valthatok szepen. Persze, csak ezzel nem csak az alkalmazas futasanak idejere valt felbontast, hanem az X alapertelmezett felbontasa valtozik meg. Jaj de jo, tokeletesen ossze lehet vele cseszni a desktopon felepitett icon/desklet/akarmi cuccokat. Eljen. Ha ez meg nem lenne eleg, az egyik rendszeren a lib neve libxvidmode.0.so, a masikon libxvidmode.1.so. Hurra, toltheted be kezzel. Xrandr esete szinten ez.

Aztan jott az otlet, hogy akkor tegyunk ki dialogus dobozt, hogy bokodni tudja a paraszt milyen felbontas kell neki, ablakban fusson vagy se, kell-e zene, vagy sem. Jo. Milyen widget set van fent minden linuxon? Nem tudni. Vagy van GTK1, GTK2, QT, Motif, vagy nem. De inkabb nem. Nem veletlen, hogy minden nagyobb szoftver is csomagolja maga melle a neki szukseges verziot. Pl. Abode Acrobat Reader tartalmaz egy teljesn GTK2 environmentet pangostol mindenestol, Transgaming WineX-ben GTK mellett egy komplett python interpreter is ott figyel. Az osszes jatek tartalmazza – ha epp hasznalja – a szukseges libeket az SLD-hez, mert meg arra sem lehet szamitani, hogy annak adott verzioja ott figyel. Vagy forditjak az Operat is teljesen statikusan linkelt QT-vel is. Aztan jon a hoborges, hogy miert 200 mega egy app linuxon.

Ez a “szabvany” hiany elegge meg tudja keseriteni az ember eletet. Akkor az olyan aprosagot meg nem is emlitettem, hogy egy adott lib ket minor (nem major!) verzioja kozott akkora API toresek vannak, hogy az embernek kette all a feje. Lasd pl. ALSA 0.5, 0.9, 1.0 kozotti valtasait. Szep. Azt mar megsem emlitem, hogy ket linux kernel minor change kozott milyen franko valtasok vannak.

A SceneCON-on leadott mind a ket linuxon futo demo eseteben az osszes ilyen gyermekbetegseg fellelheto volt.

De ha megnézed a mac-os-t, szép, jó, egészen addig, amíg bele nem akarsz tenni mondjuk egy usb-s hangkártyát, vagy egy usb-s kábelmodemet, vagy egy usb-s tunert. Mert bizony, az ilyen eszközöknek a 10%-át ha üzembe lehet helyezni osx alatt, linux meg windows alatt pedig a maradék 85% is működik. A maradék 5 meg csak alig, vagy sehogy. Tudomásul kell vennni, hogy az osx terméktámogatása nagyon messze van a linuxétól is, nemhogy a windowstól.Hala istennek. Ugyanis az a 10% mukodik. Eleve meg sem veszem azt, amirol tudom, hogy nem megy. Vegyuk peldaul a TV tunert, tokeletes pelda. A tuskomban otthon van egy Aver Media (talan) TV tuner, rajta egy Phillips csippel. Mikor legutoljara probaltam, eleg korlatozottan lehetett beuzemelni, gyakorlatilag semmi nem mukodott rendesen rajt. BT8x8-at meg vegyen a rossebb, eleg jol el van avulva. Ezzel szemben fogom az EyeTV (USB-s!) ext. tuner dolgot, beledugom a mekembe es megy. Nem kerdez semmit, azt sem sem kell kitotoznom, hogy milyen USB ID-vel kell eletre kelteni (ugyanis a TV tunernel kernelt kellett hekkelnem, hogy azt a tunerkartya PCI ID-t elhigyje az a fostalicska drivere).

Nem is ugrik be kapasbol olyan altalam probalt cucc, ami nem ment kapasbol OSX-en. Az osszes nyomtato ment (meg PPD device descriptort sem kellett vadasznom, nem hogy CUPS filtert), a scannerek kapasbol (ami nem mondhato el linux alatt, eleg sok – sajnos nem altalam vasarolt scanner volt – esetben USB ID-ket kellett hekkelnem a kernel modulba, hogy egyaltalan eselyem legyen a legfrissenn sane verzioval meghajtani, ha volt olyan szerencsem, hogy ismerte, mert ugye a distribucioban szallitott verziok mindig le vannak maradva, nem kicsit…), sot azonnal felajanlotta, hogy megoszthatom, stb. Pendriveok, fenykepezogepek, ext. hdd-k sora ment mar at a kezemen gond nelkul. Meg usb-s modem is.

Javaslom egyszer nezz bele egy 2.4-es kernel disk alrendszerebe, ha elrettento peldat akarsz latni. Anno eleg kemenyen csodalkoztam, hogy a pcisaba volt az kepes mukodni, annyira gany, toldozott es foltozott volt. Vert pisaltam, mire implementaltam benne egy uj IDE vezerlo moduljat. Es mi a legfontosabb dolog egy szamitogepben? Az IO alrendszer.

Azt meg, hogy hátrány lenne, hogy a linux bekajálja a wifi eszközökhöz a windowsos drivereket, egy elég nagy ferdítés szerintem. Mert ez miért is hátrány?Azt leszamitva, hogy undorito es takony megoldasnak talalom egy teljes WinAPI IO subsystem integralasat a linux kernelbe? Ami olyan jol sikerult, hogy eppen csak mukodik, a szerencseseknek. Arrol nem is beszelve, ha egyszer nagy nehezen sikerult beallitani, akkor betonba kell onteni a rendszert, mert a kovetkezo kernel update eseteben nem biztos, hogy le fog fordulni/mukodni fog az ndiswrapper. Ilyen problema meg a nyiltforrasu madwifi-vel is boven van…

Ragozzam tovabb?

[Geri]

“Javaslom egyszer nezz bele egy 2.4-es kernel disk alrendszerebe, ha elrettento peldat akarsz latni.”Kb 3 napja néztem bele a 2.6 merevlemezvezérlődrivereibe, mert egy olyan problémával találkoztam, ami nem volt dokumentálva. Megijedtem. Sikerült orvosolni a dolgot a driverből megtudott információk alapján ugyan (egy régi Seagate merevlemez úgy gondolta, hogy a szabvány a Z, a lemezkezelő meg úgy, hogy Y.)A forráskód valóban okádék szerű kialakítású volt. De erről még nem dobjuk ki, mert a célnak egész jól megfelel.“Ezert kar volt fel oldalas kioktato szoveget irnod.”Azért írtam a kioktató szöveget, mert összemosod a linuxot az egyes többékevésbé elterjedt disztribúciók, és a kernel között. Gyakran kiragadott, csak 1-1 disztribre jellemő bugot próbálsz demonesztálni (Athináék után szabadon…) amik nem az összes linuxra, csak egy egy adott rendszerre jellemzőek, és a többi linux alatt tökéletesen működnek. “mert a kovetkezo kernel update eseteben nem biztos, hogy le fog fordulni/mukodni fog az ndiswrapper”Na dehát ez megint milyen hülyeség már. Tipikus “nem működik a windows95ös hangkártyadriverem ikszpé alatt”. Ez van. Amikor az oprendszer alapjait kicsit áttírják, akkor a driverek, és a rendszerközeli dolgok nem feltétlenül működnek együtt, várni kell, amíg hozzáigazodnak a programok írói. Ez windows alatt is így van, mindig is így volt, ráadásul poénból az ember NEM változat se kernelt, se operációs rendszert. “Ez a szabvany hiany elegge meg tudja keseriteni az ember eletet. Akkor az olyan aprosagot meg nem is emlitettem, hogy egy adott lib ket minor (nem major!) verzioja kozott akkora API toresek vannak, hogy az embernek kette all a feje.”Ez zavar engem is, de épp elég gond van máshol is egy program fejlesztése során akár windowsban is, hogy ez a probléma lényegtelennek tűnik. Gondolj csak bele, linux alatt (jobbára) legalább más az inkompatibilis library-k neve. Windows alatt gyakran ugyanaz, elég csak az xp sp0, sp2, vista közötti horribilis, agytumort okozó faszkodásokra gondolni, hogy extrémebb esetekben egyszerűen nem csinál semmit a kibaszott függvény, mert kivették, vagy már mást csinál, mint 2 hete. A windows sp3 update során is az xp-s programok 10%-a megköszöni a lehetőséget, és lemond. Ettől a linux még nem rosszabb, sőt jobb, ott legalább közli, hogy melyik fájl hiányzik neki, vagy melyik szarozik. Mint bármely más operációs rendszer alatt, legyen az akár mac osx, linux, vagy épp window$, a verziók nem teljesen kompatibilisek, és az egyes libraryk és dll-ek is eltérhenek updatenként. Ez a jelenség nem linux függő, hanem minden operációs rendszert érint. Windows alatt is, amíg még a 98 volt a divat, volt XP és 9x alá is egy -egy exe, vagy esetleg nem volt, és másik programmal kellett kiváltani. Most pedig a gamek egy részének van külön xp-32, xp-64, xp 64 bites procival de 32 bites windowsra, vista-32, esetleg vista-64-es .exe is. Linux alatt ezt inkább elegánsabban megoldották úgy, hogy a programokat általában forrásként adják, így minimalizálva a verziók közötti eltérésekből fakadó problémákat.

[pontscho]

Kb 3 napja néztem bele a 2.6 merevlemezvezérlődrivereibe, mert egy olyan problémával találkoztam, ami nem volt dokumentálva. Megijedtem. Sikerült orvosolni a dolgot a driverből megtudott információk alapján ugyan (egy régi Seagate merevlemez úgy gondolta, hogy a szabvány a Z, a lemezkezelő meg úgy, hogy Y.) 2.6-ba (onmagahoz kepest) mar egesz jol gatyaba raztak. A forráskód valóban okádék szerű kialakítású volt. De erről még nem dobjuk ki, mert a célnak egész jól megfelel. Nem csak a forraskod volt (?) okadek, hanem a kialakitott es hasznalt algoritmusok is. Azért írtam a kioktató szöveget, mert összemosod a linuxot az egyes többékevésbé elterjedt disztribúciók, és a kernel között. Gyakran kiragadott, csak 1-1 disztribre jellemő bugot próbálsz demonesztálni (Athináék után szabadon…) amik nem az összes linuxra, csak egy egy adott rendszerre jellemzőek, és a többi linux alatt tökéletesen működnek. Mint emlitettem, a linux gyujtonev. Masreszt az altalam eddig emlitett osszes problema – a debil altal “javitott” OpenSSL bugot leszamitva – disztribucio fuggetlenek, tok mindegy melyik elcseszett vacakrol van szo, a komponensek es inkompatibilitasok ugyanazok. Ergo nincs mit elkenni, viszont egyik altalam vazolt problemara sem volt erdemi reakciod. Innentol lehet ragozni ki mit ken. Na dehát ez megint milyen hülyeség már. Tipikus “nem működik a windows95ös hangkártyadriverem ikszpé alatt”. Ez van. Van egy erdekes diferencia a ketto kozt. Ugyanis – a peldadnal maradva – Win95 es Win98 kozott atvihetoek a driverek, viszont 2.6.24 es 2.6.26 kozott mar jo adag szerencse is kell. Ami vegyuk eszre csak ket minor verzioban kulonbozik. Hulyeseg, persze. Mint a linux kernel developerek szerint a stabil api. Last a stable-api-non-sense.txt a kernel forrasban. Amikor az oprendszer alapjait kicsit áttírják, akkor a driverek, és a rendszerközeli dolgok nem feltétlenül működnek együtt, várni kell, amíg hozzáigazodnak a programok írói. Ez windows alatt is így van, mindig is így volt, Nem igazan. Mert pl. a Windows XP driverek nagy resze egyutt mukodik a Windows2000-rel is, amig ugyanez ket, mar emlitett minor verzio kozott is ketseges. Kulonben nem lenne tele allandoan az osszes forum egy uj kernel release-nel, hogy “mar megint nem fordul az nvidia driver, az ati driver”, nem lenne masnap focim a HUP-on, hogy “Nem fordul a madwifi”, stb. ráadásul poénból az ember NEM változat se kernelt, se operációs rendszert. Kiveve, ami linux alatt gyakran megesik, lasd a TV tuner sztorimat, ha kenytelen ra. Mert mondjuk abban mar mukodik a hang is. Aztan jossz ra, hogy megint nem fordul a VMWare sajat kernelmoduljai kozul semmi. Sokszor kenyszerultem egy-egy ilyen ket kernel verzio kozotti broken API miatt hexaeditorral utanszerkeszteni a mar az elozo modulhoz leforditott modulokat, hogy legalabb addig mukodjon valami, amig ki nem jon a hivatalos javitas. Jellemzo pelda volt erre meg anno a 2.4.18 koraban a Guardware (ez egy magyar-svajci NATO beszallito ceg volt) altal gyartott biometrikus hardver illeszto moduljaira. Olyan fasza volt mar akkor is az USB API, es olyan rossz megallapodas volt a ket ceg kozott, hogy csak egy db binaris blob driver volt. Viszont a rendszernek mukodnie kellett, nem maradt mas, mint a disasm es a hexaeditor.Erdekes modon ket minor kozott sem a Windows, sem az OSX, sem mas kernele nem valtozik meg ugy, hogy tonkre tegye addigi munkad. Oly annyira, h pl. Solarison (a marketing duma szerint) a regi, ezereves 2.0-ara irt szoftverek is futnak az idei legutolso 10-es verzion is. Igy is lehet intezni a dolgokat. Igaz nem is lehet 5 fele utemezobol es 80 fele felig implementalt fs driverbol valasztani. Bar egy ZFS mellett kell a tokomnek az a fostalicska reiserfs, ext3/4. (Na, ez is megerne egy kulon sztorit, hogy mennyit ernek.) Ez zavar engem is, de épp elég gond van máshol is egy program fejlesztése során akár windowsban is, hogy ez a probléma lényegtelennek tűnik. Gondolj csak bele, linux alatt (jobbára) legalább más az inkompatibilis library-k neve. Aha, milyen remek is az, hogy nalad leforditod a dolgot, es mondjuk libxvidmode.0.so-t linkelsz. Aztan atviszed valahova, ahol ezt libxvidmode.1.so-nak hivjak. Gyakorlatilag a ket lib kozott NINCS semmilyen kulonbseg, csak a neve. Ez megtortent eset, ez utan voltam kenytelen atirni libdl-re az egesz betoltest. Es sajnos nem is egyedi. Windows alatt gyakran ugyanaz, elég csak az xp sp0, sp2, vista közötti horribilis, agytumort okozó faszkodásokra gondolni, hogy extrémebb esetekben egyszerűen nem csinál semmit a kibaszott függvény, mert kivették, vagy már mást csinál, mint 2 hete. A windows sp3 update során is az xp-s programok 10%-a megköszöni a lehetőséget, és lemond. Ettől a linux még nem rosszabb, sőt jobb, ott legalább közli, hogy melyik fájl hiányzik neki, vagy melyik szarozik. Nem hat. Mind kettoben jelen van a DLL hell jelensege. Mint bármely más operációs rendszer alatt, legyen az akár mac osx, linux, vagy épp window$, a verziók nem teljesen kompatibilisek, és az egyes libraryk és dll-ek is eltérhenek updatenként. Ez a jelenség nem linux függő, hanem minden operációs rendszert érint. OSX-en nem igy van. (Mino meglepetes.) Ott ugyanis meg major release eseten sem valtozott meg meg egy lib neve sem, csak mert verziot ugrott. Sot, kinosan ugyelnek arra, hogy felulrol mindig kompatibilis legyen az osszes framework az elozohoz kepest. Most pedig a gamek egy részének van külön xp-32, xp-64, xp 64 bites procival de 32 bites windowsra, vista-32, esetleg vista-64-es .exe is. Javaslom keress ra a kov. fogalomra: Universal Binary. Ezt a dolgot kulturaltan is meg lehet oldani, de normalisan eddig csak OSX-en implementaltak a dolgot. (Az NFSv4 ACL-kel egyetemben.) Ugyanez a -32, -64, es egyebb istenharagja linux alatt is pontosan megtalalhato, ugyanazon okbol, mint Windows-on. Linux alatt ezt inkább elegánsabban megoldották úgy, hogy a programokat általában forrásként adják, így minimalizálva a verziók közötti eltérésekből fakadó problémákat. Egyresz a forditas NEM megoldas. Harom okbol: a tokom akar mindent forrasbol feltenni es azok fuggosegeivel foglalkozni. Ugyanis a disztribuciokat pont emiatt talaltak ki, hogy ok majd ezt kezelik a kesz, hasznalhato rendszer remenyeben. Masreszt attol, hogy forrast adsz, nem kuszobolod ki azt a problemat, hogy detektalni kell, hogy az adott rendszerre mi van telepitve, ezert szuletett az autoconf/automake paros. Olyanok is. Nem veletlen, hogy a nagyobb projectek sajat konfiguracios scripteket irnak maguknak. Es ez NEM orvossag a broken API-kra.Harmadreszt nem mindenki akar src-t kiadni. Pl. a kis szamu hivatalosan kiadott normalis jatekok kozul eleg keves engine-je letezik forras formaban. Valamint az opensource softverek azon resze, ahol tamogatast lehet venni, mint pl. a Cedega, nem azonos azzal amit te otthon leforditani tudsz.Szerk: ez az e107 editor nagyon nem jo. De legalabb van edit button. :)

[Geri]

A drága csodawindóz kinyírta a hozzászólásomat, úgyhogy mégegyszer.“Ergo nincs mit elkenni, viszont egyik altalam vazolt problemara sem volt erdemi reakciod. Innentol lehet ragozni ki mit ken.”Lapátolgassam vissza ünnepélyesen olyan lóba a szart, ami nem is az én lovam? Amúgymeg már hogyne válaszoltam volna, válaszoltam a billentyűzetes bugra is, és a merevlemezkezelővel kapcsolatos gányolásra is. Amúgyis, a helytelen kezelésedből adódó bugokra szerintem nem nekem kell válaszolni, a többi bugot meg tudomásul kell venni. Semmi sem tökéletes.“OSX-en nem igy van. (Mino meglepetes.) Ott ugyanis meg major release eseten sem valtozott meg meg egy lib neve sem, csak mert verziot ugrott. Sot, kinosan ugyelnek arra, hogy felulrol mindig kompatibilis legyen az osszes framework az elozohoz kepest.”Én ilyet nem is állítottam. ( A “Mac OS X 10.3.9 or later” figyelmeztetések meg biztos csak arra vannak, hogy elijesszék a rókakutyákat.) Az általad most vázolni kívánt osx csodakompatibilitás nem is létezik, soha nem is létezett.“Es ez NEM orvossag a broken API-kra.”Azok az api-k nem broken-ok. Egész egyszerűen nem a mocsárra kell a várat építeni, hanem a szilárd részekre. Windows alatt is lehet c#-ben ati control centert készíteni, csak aztán ne tessenek csodálkozni, ha a gépek 95%-án meg se mozdul.“Universal Binary”Persze, hogy aztán 2 év múlva az új widowsokonken meg se mozduljon soha többet az egész, ajánlom figyelmedbe aPersze 9x alatt tökéletes, xp alatt meg “nem win32 alkalmazás”…Amúgy tök érdekes nem? Az előbb még minden területre kiterjedő kompatibilitást harsogtál, mostmeg már egybegyógyításról van szó, amire az általad vázolt csodakompatibilitás révén osx alatt szűkség se lenne, aztán mégis van…“Aztan atviszed valahova, ahol ezt libxvidmode.1.so-nak hivjak. Gyakorlatilag a ket lib kozott NINCS semmilyen kulonbseg”http://www.google.hu/search?q=libxvidmode.1.so&ie=utf-8&oe=utf-8&aq=t&rls=org.mozilla:hu:official&client=firefox-aRemekül elvitatkozgatunk itt ezekről a soha nem is létezett dolgokról (de természetesen én kenegetek, mert miért is ne :D)De kezdjük ott, hogy az xvid (mert a fájl nevéből gondolva arra gondolhattál) meg csak egy sima codec. XP alatt meg amd procikon fél évig fagyott az xvid, aztán mégsem ment a sírás. Amúgyis, miért nem másoltad és nevezted egész egyszerűen át a fájlt? Ehhez nem kell magfúziókutató diploma…“Harmadreszt nem mindenki akar src-t kiadni.”Én sem szoktam src-t kiadni, aztán mégis remekül megvagyok a linuxos cuccaimmal :P

[pasy]

banyek poncsó ennyit gépelni, a demoenzsimbe írjál ennyi karaktert és megválcsuk a világot!

[pontscho]

Lapátolgassam vissza ünnepélyesen olyan lóba a szart, ami nem is az én lovam? Amúgymeg már hogyne válaszoltam volna, válaszoltam a billentyűzetes bugra is, és a merevlemezkezelővel kapcsolatos gányolásra is. 10-bol ketto. Viszont volt egyebb mas felvetes is, pl. a linuxnal is tapasztalhato DLL hell (csak itt shared library-nak hivjak…), az adott platformon tobb architektura tamogatasa, stb.Amúgyis, a helytelen kezelésedből adódó bugokra szerintem nem nekem kell válaszolni, a többi bugot meg tudomásul kell venni. Semmi sem tökéletes.Nem, nem vagyok koteles tudomasul venni. Plane, ha van valasztasi lehetosegem.Az általad most vázolni kívánt osx csodakompatibilitás nem is létezik, soha nem is létezett.Nem? Csak 1997 ota resze a MacOS X-nek, amit elotte sok even at NeXTStep-nek hivtak, ami NeXT-ten futott 1985 ota. Egy kis segitseg: ezen a geptipuson fejlesztettek ki a World Wide Web-et (az elso web servert, a netscape-t, stb) a CERN-ben.Azok az api-k nem broken-ok. Egész egyszerűen nem a mocsárra kell a várat építeni, hanem a szilárd részekre. Windows alatt is lehet c#-ben ati control centert készíteni, csak aztán ne tessenek csodálkozni, ha a gépek 95%-án meg se mozdul.Nem a faszt nem. Tok veletlen van peldaul mplayerben is alsa5 meg alsa driver. Veletlen sem volt peldaul az ALSA 0.5 es 0.9 kozott egy akkora valtas, hogy mindent nullarol ujra meg kellett csinalni. Es teljesen veletlenul valtozik meg a kernel API minden minor verzio kozt. Persze, allithatod, hogy birka vesevel meg lehet elozni a foldrengeseket, csak attol meg nem lesz igaz.Persze, hogy aztán 2 év múlva az új widowsokonken meg se mozduljon soha többet az egész, ajánlom figyelmedbe aPersze 9x alatt tökéletes, xp alatt meg “nem win32 alkalmazás”…Aham.Amúgy tök érdekes nem? Az előbb még minden területre kiterjedő kompatibilitást harsogtál, mostmeg már egybegyógyításról van szó, amire az általad vázolt csodakompatibilitás révén osx alatt szűkség se lenne, aztán mégis van…Te szerencsetlen, legalabb olvasnal utana mielott ilyen blodseget ide bofogsz. Az Universal Binary egy binaris kontener programok szamara, azon kepesseggel – tessek megkapaszkodni, 1997 elottrol szarmazik, pontosabban 1985-bol, mar anno a NeXT-nel is alkalmaztak fat binary neven – hogy tobb architekturat kepes egy file-ba letarolni. Peldaul:aeon:~ pontscho$ file /Applications/Safari.app/Contents/MacOS/Safari /Applications/Safari.app/Contents/MacOS/Safari: Mach-O universal binary with 2 architectures/Applications/Safari.app/Contents/MacOS/Safari (for architecture i386):    Mach-O executable i386/Applications/Safari.app/Contents/MacOS/Safari (for architecture ppc7400):    Mach-O executable ppcIgy nincs vista-32-zes meg linux-64-ezes, majd a kernel kivalogatja maganak a tobb processzorra forditott program kozul, hogy melyik kell eppen.Valamint maximum annyi koze van binaris file formatumnak a stabil API-hoz, hogy ugyanabban a formatumban elerhetonek kell lennie a frameworkoknek is, mint a binarisnak. Semmi mas. Ez utobbi meg 10+ eve adott, nem volt menetkozben valtas, mint pl. linuxon, ami a.out formatummal indult es ma ELF-nel tart.http://www.google.hu/search?q=libxvidmode.1.so&ie=utf-8&oe=utf-8&aq=t&rls=org.mozilla:hu:official&client=firefox-aRemekül elvitatkozgatunk itt ezekről a soha nem is létezett dolgokról (de természetesen én kenegetek, mert miért is ne :D)Mea maxima culpa, libXxf86vm-nak hivjak. Attol meg a tobbi eset all.De kezdjük ott, hogy az xvid (mert a fájl nevéből gondolva arra gondolhattál) meg csak egy sima codec. XP alatt meg amd procikon fél évig fagyott az xvid, aztán mégsem ment a sírás. Amúgyis, miért nem másoltad és nevezted egész egyszerűen át a fájlt? Ehhez nem kell magfúziókutató diploma…Nem, ehhez a “Linux programozas alapok” elso kotete kell, leven ha tudnad mirol beszelek, akkor nem irnal ilyen baromsagot, hogy XVid, meg codec, hanem beugrana rola a – mivel felbontas valtasrol volt szo – XFree86-VidModeExtension.Én sem szoktam src-t kiadni, aztán mégis remekül megvagyok a linuxos cuccaimmal :P Akkor miert emlegeted a forrasban valo terjesztest? Igy csak siman ellent mondasz onmagadnak.

[pontscho]

pasy wrote …
banyek poncsó ennyit gépelni, a demoenzsimbe írjál ennyi karaktert és megválcsuk a világot!

O, van benne. Miota beletek neveltem bizonyos szabalyokat, azota minimalis eroforrasokkal fordul Windows/Linux/MacOSX-en, valamint i386-on es ppc-n. Az a ca. 400e sornyi kod, amibol all, nem magatol nott oda. :)

[Geri]

“Akkor miert emlegeted a forrasban valo terjesztest? Igy csak siman ellent mondasz onmagadnak.”Szavakat adsz a számba, én ilyet nem mondtam, azt te csak odaképzelted. “Linux alatt ezt inkább elegánsabban megoldották úgy, hogy a programokat általában forrásként adják”Szerintem ez van odaírva, de lehet, hogy csak rosszul látok.“Nem, nem vagyok koteles tudomasul venni. Plane, ha van valasztasi lehetosegem.”Van, persze. Vagy egy ugyanilyen szart veszel pénzért, vagy egy másik ugyanilyen szart veszel géppel együtt, durva pénzért.“És teljesen veletlenul valtozik meg a kernel API minden minor verzio kozt.”Az, hogy megváltozik, nem jelenti azt, hogy jelentősen megváltozik. És nem is változik meg, csak a te képzeletedben. Nekem a 4 hónapos kernelre simán felmegy az 1-2 éves (ráadásul félig zárt forrású!) nvidia driver. Ez hogy lehet? Hát úgy, hogy amire utalsz, az nincs is.“Persze, allithatod, hogy birka vesevel meg lehet elozni a foldrengeseket, csak attol meg nem lesz igaz.”Hát pont ezt mondom én is :D“Nem? Csak 1997 ota resze a MacOS X-nek…” Jó, akkor a népszerű osx programok nagy részéből miért van 5-6 build az eltérő verziókhoz? Biztos unatkoztak… “Universal Binary egy binaris kontener programok szamara, azon kepesseggel – tessek megkapaszkodni, 1997 elottrol szarmazik, pontosabban 1985-bol, mar anno”Nahát, úristen, ha ezt Hitler tudta volna, már rég örökélete lenne, és a sátán légióinak lenne a vezére. Merthát elvégre ettől máris megoldódik az éhezés afrikában, hogy egy fájl van 4 helyett, nem ölnek meg több kiscicát, sőt, földrengés se lesz több. De a szerencsétlen az én vagyok :DDe azért mégiscsak 5-6 build van…“Nem, ehhez a “Linux programozas alapok” elso kotete kell, leven ha tudnad mirol”Már ne haragudj, de ha egy olyan dologról beszélsz, amire a google mégcsak találatot se ad, miért is kéne hogy beugorjon nekem bármi? Hiszen ha elolvastad volna a szóban forgó kötetet, akkor gondolom biztosan elsőre eltaláltad volna a fájl nevét :D“Te szerencsetlen, legalabb olvasnal utana”Azzal kezdtem, kigoogleztam, úgyhogy nem hiszem, hogy szerencsétlen volnék :D:D:DAzt hiszem, nem követlek a szintedre tovább, úgyhogy további derűs estét :D

[pontscho]

“Akkor miert emlegeted a forrasban valo terjesztest? Igy csak siman ellent mondasz onmagadnak.”Szavakat adsz a számba, én ilyet nem mondtam, azt te csak odaképzelted. “Linux alatt ezt inkább elegánsabban megoldották úgy, hogy a programokat általában forrásként adják”Szerintem ez van odaírva, de lehet, hogy csak rosszul látok.Am legyen, ezen mar nincs kedvem vitazni.“Nem, nem vagyok koteles tudomasul venni. Plane, ha van valasztasi lehetosegem.”Van, persze. Vagy egy ugyanilyen szart veszel pénzért, vagy egy másik ugyanilyen szart veszel géppel együtt, durva pénzért.Inkabb fizetek tobbet egy szarert, mint hogy utana nekem kelljen a megszarabbat takolni, h hasznalhato legyen.“És teljesen veletlenul valtozik meg a kernel API minden minor verzio kozt.”Az, hogy megváltozik, nem jelenti azt, hogy jelentősen megváltozik. És nem is változik meg, csak a te képzeletedben. Nekem a 4 hónapos kernelre simán felmegy az 1-2 éves (ráadásul félig zárt forrású!) nvidia driver. Ez hogy lehet? Hát úgy, hogy amire utalsz, az nincs is.Persze. A scene.hu sem letezik, csak egy csotany agyaban futo szimulacio.“Persze, allithatod, hogy birka vesevel meg lehet elozni a foldrengeseket, csak attol meg nem lesz igaz.”Hát pont ezt mondom én is :DNa ugye.“Nem? Csak 1997 ota resze a MacOS X-nek…” Jó, akkor a népszerű osx programok nagy részéből miért van 5-6 build az eltérő verziókhoz? Biztos unatkoztak… Elhangzott az a kifejezes, hogy “felulrol kompatibilis”. Remelem ezt csak nem kell elmagyaraznom, hogy mit jelent.“Universal Binary egy binaris kontener programok szamara, azon kepesseggel – tessek megkapaszkodni, 1997 elottrol szarmazik, pontosabban 1985-bol, mar anno”Nahát, úristen, ha ezt Hitler tudta volna, már rég örökélete lenne, és a sátán légióinak lenne a vezére. Merthát elvégre ettől máris megoldódik az éhezés afrikában, hogy egy fájl van 4 helyett, nem ölnek meg több kiscicát, sőt, földrengés se lesz több. De a szerencsétlen az én vagyok :DDe azért mégiscsak 5-6 build van…Csak annyira amennyire ossze fugges van Hitler, a kiscicak es az afrikai ehezes kozott az IT szempontjabol. Ez is csak azert vicces, mert szamodra problema az a kicsiny aprosag, hogy egy jateknal kulon van az xp-32, xp-64, vista-32 es a vista-64.exe. Mikor mutatok egy alternativat rogton Hitlerezel es kiscicazol. Kemeny ervek ezek a te szadbol.“Nem, ehhez a “Linux programozas alapok” elso kotete kell, leven ha tudnad mirol”Már ne haragudj, de ha egy olyan dologról beszélsz, amire a google mégcsak találatot se ad, miért is kéne hogy beugorjon nekem bármi? Nezzuk csak… demot “kodolsz”. Linuxon. Ezeknek szokasuk teljes kepernyos modban futni, hogy ne az legyen mint mondjuk SceneCON-on a masodik linux release eseteben, hogy az 1024×768-as desktop kozepen nyit egy 10×10-es ablakot es abban villog valami, hanem mondjuk a projector mind az osszes negyzetmeteren az latszon. Mondjuk felbontas valtas, ami a demok eseteben nem szokatlan dolog. Hiszen ha elolvastad volna a szóban forgó kötetet, akkor gondolom biztosan elsőre eltaláltad volna a fájl nevét :DO igen, gondolom veled sosem esett meg, hogy valaminek a nevere rosszul emlekeztel. “Te szerencsetlen, legalabb olvasnal utana”Azzal kezdtem, kigoogleztam, úgyhogy nem hiszem, hogy szerencsétlen volnék :D:D:DAzt hiszem, nem követlek a szintedre tovább, úgyhogy további derűs estét :DEgy ideig gondolkodtam en is azon, hogy egyaltalan reagaljak barmit is a baromsagaidra, vegul ugy gondoltam, hogy hatha sikerul nemi vilagossagot gyujtani benne, de az utolso harom post-od meggyozott, hogy eselytelen a dolog. :)Ugyhogy kivanok en is tovabbi nyugodalmas jo ejszakat. :)

[Geri]

Nohát, most, hogy mr osx lépett, azt hiszem, itt az idege linkelni az idevágó librarykat, amik szűkségesek lehetnek:GCC/G++Parancssori c/c++ fordító. Illetve A c/c++ fordító. Windows alá is van (codeblocks/devc is preferálja). Amelyik linuxban ez nincs bent alapból, azt kerüld is el messzire, de tényleg. Nagyon messzire. A verziók kicsit eltérhetnek egymástól, de az újabb verziókat elnézve (mondjuk a 2 évnél újabbakat) teljesen mindegy, hogy melyiket használod. Az újabb verziók hamarabb warningolnak.GLEWhttps://sourceforge.net/project/downloading.php?group_id=67586&filename=glew-1.5.0-linux32.tgzA glew egy nyitott forrású segédlet az opengl extensionok kezeléséhez. Arra való, hogy ne kelljen egyesével beszenvedni az extensionokat úgy, mint windows alatt, hanem megoldja helyettünk. Windowsos verziója is van. Linux alatt használom. Inicializálni kell egy függvénnyel használat előtt, illetve lekérdezhető egyesével az is, hogy esetleg van -e olyan függvény, ami nincsen is. Jobbára támogatja a speciális extensionokat is, de a támogatás nem terjed ki minden függvényre, így azokat windowshoz hasonlóan kell kibányászni glew nélkül. Amire egy szkennerek szűksége lehet, az bent van. Az új extensionok megjelenésével frissítik. (kell hozzá .so)Fordítása a szokásos: ./configure make make installGLUTA jól megszokott glut. (Ablakozó, és billentyűleütés kezelő). Van OpenGLUT, FreeGLUT is, és még továbbiak is. Linuxban úgyis van alapból, de a devel része általában nincs. Gyakorlatilag minden disztrib alá van devel része is a csomagok között, tessék onnét feltenni. Na jó, uhu-hoz nincs, de aki uhu-t használ, az meg is érdemli. A .so úgyis bentvan az os-ekben hozzá.SDLVan windows, és linux alá is, értelem szerűen a linuxos kell. Ablakozó és billentyűzetvezérlő részekkel egyaránt rendelkezik. Az OS általában tartalmaz devel csomagot is, tessék kitallózni és feltenni.http://www.libsdl.org/release/SDL-1.2.13.tar.gz (asszem ez az) Fordítása a szokásos: ./configure make make installSDL_MIXERAz SDL mixer egy főleg egyszerű ogg lejátszásra kitalált valami. Nem része az SDL-nek, külön szokás terjeszteni. Megjegyzendő, hogy általában nem része egyik OS-nek sem, ezért érdemes mellékelni a demóval együtt. (megj: amelyik linuxban nincs sdl (nem a devel), az a linux egy fosgenny, és szard is le a továbbiakban.)http://www.libsdl.org/projects/SDL_mixer/release/SDL_mixer-1.2.8.tar.gz (jelen idő szerint a legfrisebb verzió, elvileg a devel rész is a része neki.)http://www.libsdl.org/projects/SDL_mixer/release/ itt lehet válogatni a régi verziók közül. Én kompatibilitási problémák miatt az 1.1-et részesítem előnyben.Fordítása a szokásos:./configuremakemake installGrafikusan gyorsított driverek az nVidia kártyához (zárt forrású)http://www.nvidia.com/page/home.htmlA driver telepítése (persze csak ha nvidia kártyád van):chmod +x ./nvidia-akarmi.runkilépés parancssori módba./nvidia-akarmi.runHagyni neki, hogy felülírja a xorg.conf-ot.Ha kész, beírni: startx.glxinfo-val leellenőrizni, hogy eltűnt -e a szoftveres driver (mesa) és helyette hardveres driver e-van.Grafikusan gyorsított driverek ATi kártyához (zárt forrású)http://ati.amd.com/support/driver.htmlA driver telepítése (persze csak ha ati kártyád van):chmod +x ./ati-akarmi.run(NE lépj ki a grafikus felületről)./ati-akarmi.runAutomatic install, next next nextelolvasni, mit ír. Ha azt, hogy hiba, akkor megnézni, konzolra mit írt ki (mi hiányzik neki.) Amelyik Linux OS-re ez a driver nem megy fel alapból, annak a telepítő-dvd-je tökéletes lesz székalátétnek a továbbiakban. mikor végzett, beírni:aticonfig –initial -fx-et újraindítani. Ha elszáll tőle az egész linux (mert az ati természetesen linux alá sem tud drivert írni, mint ahogy annyi más alá sem), akkor indításkor paraméternek megadni: init 3bemenni az etc/X11/ könyvtárba, törölni a xorg.conf-ot, majd visszaállítani az ati backupjából a régi xorg.conf-ot. Ebben az esetben opensource driver kell.Nyitott forrású, MESA alapú hardveresen gyorsított driverekÚjabban vannak ilyenek is. Pár extension ugyan hiányzik, de egész jól használhatók. Van amelyik verzió ilyen fasszopó. Ha épp ilyenje van, akkor használj egyel korábbit. http://sourceforge.net/project/showfiles.php?group_id=3(A MesaLIB kell!)Fordításához az alábbit írd be 32 bites rendszeren:make linux-dri-x86 (ha van a prociban 3dnow és sse)make linux-dri (ha nincs a prociban 3dnow és/vagy sse)aztán meg:make installezután parancssorba:sax2 -rEz beállítja neked a grafikus drivert, amennyiben megtalálja.Hardveres OpenGL lesz a következő kártyákhoz remélhetőleg:-ati 7000 széria-ati 8000-9200 széria-ati 9600+ széria-ati x széria-ati x1 szériaShaderek lesznek, de arb_shadow pl nem. Persze a mostani driverekkel. Későbbiekkel talán.-3dfx kártyák-s3 kártyák-intel kártyák-nvidia kártyák (de nv-hez ne használd, arra ott van a closed driver széria).A grafikus driverek installálása után állítgasd be a monitort is! (szintén, a sax2vel ezt meg lehet tenni) Az értelmesebb fajta linuxok eleve hogy hardveresen gyorsított drivereket telepítenek fel. Ha azt látod, hogy mesa (direct rendering enabled) akkor az jó eséllyel hardveres driver lesz. ( Ha azt, hogy indirect rendering, akkor az szoftveres renderelés. A szoftveres renderelést felejtsd el mesa-n keresztül. Túl száni! )

[Geri]

zoom wrote …
Szerintem az emberek többsége desktop linuxot két okból használ: 1. sajnálatból (lásd még: beteg kiskutya) 2. mert az “egyedi” (lásd még: emo)

init: shutdown…init: exiting kdm…init: exiting tcp…init: unmounting hdd’s…init: Mostmár felvághatja az ereit.

[pontscho]

Nincs ram szukseg, le tudod sajat magad is egetni a szakmai inkompetenciaddal es az arroganciaddal. :)

[slyspy]

lehetne egy kivonatot kérnem a topic-ból?

[Travis]

Huh, ez sok volt nekem. Már nem is szeretem annyira a linuxot. Pontscho, te nagyon kiábrándítottál. Én ilyen mélységeiben nem ismerem a dolgokat, de mint az egyik gyermekbetegséggel kűzdő ‘demo’ ‘codere’ megkérdezném, hogy mi volt a gond, hogy tanuljak belőle.

[Edhellon]

Egyre szorakoztatobb ez a topik. Ne hagyjatok abba, pliz! :) (Komolyan tok vicces, es pontscho hozzaszolasaibol raadasul csomot lehet tanulni, pedig azt hittem 10+ ev linuxozas utan verhetetlen amobaprogramokat tudok irni shellscriptben :)))

[blala]

ehetne egy kivonatot kérnem a topic-ból?

természetesen!

“a linux szar, de már csak egy év és jó lesz”

alászolgálja
:)

[pontscho]

Travis wrote …
Huh, ez sok volt nekem. Már nem is szeretem annyira a linuxot. Pontscho, te nagyon kiábrándítottál. Én ilyen mélységeiben nem ismerem a dolgokat, de mint az egyik gyermekbetegséggel kűzdő ‘demo’ ‘codere’ megkérdezném, hogy mi volt a gond, hogy tanuljak belőle.

Tieddel csak annyi, hogy ugyan Xrandr-dal valtottal video modot, viszont kilepeskor nem valtottal vissza abba a felbontasba, amiben eredetileg volt a desktop. Masreszt mivel pont Xrandr-dal valtottal be, ezert az X default felbontasa valtozott, ami ugyan az ott fel percre felhuzott Ubuntun nem gond, de normalisan belott desktopoknal (pl. telepakolt asztalu KDE-nel) osszekuszal mindent. Lehet, hogy 1.2-es valtozataban ezt mar javitottak, azzal meg nem foglalkoztam.Ezert celszeru eloszor megprobalni XFree86-VideoExtension-nel valtani, mert ott csak a view felbontasa valtozik, majd utana, ha nem jon ossze, akkor Xrandr-dal. 

[Author]

Posts