Reply To: Filozofálgatás erről arról

[slyspy]

Na amit egyértelműen elrontottam a megfogalmazásomon, hogy két szempontot mostam össze: egyrészt a nem tudós emberek szempontjait (azaz a szinte vallásos hitet a tudomány mindenhatóságában) és a tudományos világ működését. Szóval ezt a kettőt valóban külön kell választani. Még akkor is ha az egyik hat a másikra és viszont.

>”a tudomány úgy viselkedik, mint valami teljhatalmú egyház.”

>Azaz hogyan is?

Igazából persze fordított a dolog, a nem tudósok viselkednek úgy a tudománnyal, mintha egy egyház lenne, hanem a nem tudós emberek. Technokrata vallásnak nevezném. A tudomány mindenhatóságába vetett hit. Ami visszahat a tudományra, és ez egy öngerjesztő folyamat.

>Miért vannak ellenérzéseid ? A tudomány annyiféle ahány
>tudományág és ahány ember, nem értem hogy lehet
>ellenérzése az embernek egy ilyen sokféleség ellen, vagy a
>megismerés egy módja ellen.

Nem a megismerés egy módja ellen van ellenérzésem (ha így lenne, nem feccöltem volna bele ennyi energiát ugye), hanem az ellen, hogy az nem tetszik, hogy abszolutizálva van a technokrata világban ez a mód, mint egyetlen járható út.

>Szerintem ennek a kijelentésnek nincs értelme. Ennél sokkal
>összetettebb a dolog. A tudománynak a megismerés a célja.
>De ott egy tudós, kutat valamit, neki meg a nobel díj a célja.
>Aki meg összerakta az első CPU-t annak meg a sok zsozsó.
>estébé.

Oké, és a megismerésnek mi a célja?
(Az meg hogy az egyéneknek mi a célja nem tartozik ebből a szempontból a tudományos gondolkodáshoz. Pl. a vallásoknál is papok rájöttek hogyan fordíthatják maguk javára a saját vallásuk tanait. )

>A tudományos gondolkodás meg a templomba járás között
>hogyan mersz egyáltalán párhuzamot vonni?

Nem a templombajárás és a tudományos gondolkodás között vontam párhuzamot, hanem az egyházak felkentjeinek működése és a tudomány világának felkentjeinek működése között szándékoztam.

Én egy dolgot értek hit alatt: valami intuitív dolgot, amit valóságnak fogadok el, holott nincs rá egyértelmű bizonyítékom. Tehát abban nem hiszek, hogy a nap fel fog kelni, hanem tudom, mert van rá csomó bizonyíték, hogy ez fog történni, és eddig még minden nap megtörtént, amíg vissza tudok emlékezni. Szóval ezt nem keverném a hithez. Az viszont hit kérdése, hogy létezik-e teljes megismerés, Isten, vagy nirvana.

A dogmatikus egyházak is változnak. Elég csak a katolikus egyházat megnézni. Lassan ugyan, de változnak. Ez a lassúság a strukturális felépítésnek is köszönhető sztem.

A paradolgok és egyéb határtudománynak nevezett dolgok meg nincsenek eléggé kutatva. Teljesen kiváncsi lennék hány komoly tudományoscikk-közlő lapban jelentek meg erről készült kutatások. Példákat meg most nincs kedvem összegyűjtögetni amit gyakorlatilag kizár a tudomány, elég szerintem ez a paratéma, aminek nagyon sok aspektusa van (akár társadalmi, pszichológiai) és mégsincs komoly kutatás ezügyben. Valaki pl. elmagyarázhatná a placebo hatást. Elismert dolog, hiszen kettős vakteszttel dolgoznak ellene, mégse nagyon sikerült eddig senkinek megmondani, mi a mechanizmusa. De ha már nagyon akarunk példákat akkor ott van az, hogy ha ér minket valamilyen pszichológiai hatás, akkor jellemzően valamilyen kémiai változás megy végbe az agyban, ami megfeleltethető a hangulatunk változásának, de ha kémiai változást hozunk létre az agyban máris nem egyértelmű a megfeleltetés. Azaz adrenalint termelünk ha megijedünk, de ha adrenalint kapunk nem feltétlenül ijedtség lesz a kiváltódó érzelem. Ez kérdés itt a tudat, vagy akár a lélek kérdéskörét feszegeti. De már megint nagyon tömören fogalmaztam, ha kell kifejtem bővebben.

Szóval zöld/piros lámpa kérdésköre nem tartozik a hit kérdéskörébe, ellenben a “hiszek a megismerhetőségben” már inkább.

Amúgy csak azért írtam le, hogy foglalkoztam elég sokat tudománnyal, hogy egyértelmű legyen, hogy nem légből kapom az elképzeléseim, semmi kérkedés nem volt benne. (Vicces is lenne azután, amit a tudományról írtam.)