Scene.hu

Az utóbbi időben egyre kevesebb 64k intro készül. Az egyik lehetséges ok talán az, hogy egy ilyen intro elkészítése elég széleskörű érdeklődést és tudást feltételez a coder részéről. Nem elég ugyanis a látvánnyal törődni, de szükség van valamilyen hanggeneráló rendszerre is. Mivel ez egy elég speciális probléma, ezért nem mindenkit motivál kellően a kérdés megoldása. Emiatt is nagy öröm lehet a hang generálása iránt kevésbé érdeklődő coderek számára, hogy Hitchhikr/Rebels elkészítette a címben szereplő trackert.
A Protrekkr – a Renoise-hoz hasonlóan -, a tavaly nyáron autóbalesetben elhunyt Arguru által írt NoiseTrekker jelentősen átalakított és kifejezetten kisméretű zenék készítésére specializált verziója. A Protrekkr egy hibrid tracker, mivel a jól ismert sample alapú megoldáson kívűl tartalmaz még két darab TB-303-as emulációt is, oscillátorokat, és számos alapvető effektet, amik természetesen a sample-kre is köthetőek. További hasznos funkció, hogy tömörített formában is elmenthető a kész zene, így pl. a hangokat egyenként mp3-ba is lehet tárolni. Apró szépséghiba, hogy bár a tracker elvileg felismeri a klasszikus mod formátumot, de a kompatibilitás nem teljes, viszont azi is igaz, hogy kevéssé valószínű, hogy valaki Protrekkr-ben szeretné a 4 csatornás modjait befejezni.

Update: Mire elkészült ez a hír, addigra már 1.71-ről beszélünk. Tehát fejlődik a dolog nagyon lendületesen. :)
Update 2.: Azóta meg már 1.81

Még csak beta-test jelleggel, de elindult három új stream a Nectarine demoscene-rádión. Nevezetesen külön csatornát kaptak a chip zenék, az oldschool zenék illetve a demókban felhasznált zenék. Talán a beta verztónak tudható be, hogy amikor belehallgattam, a chip csatornán éppen valami oldschool mod szólt, az oldschool csatornán meg éppen chipzene, de bízzunk benne, hogy majd szépen kialakul mindhárom playlist.

Kellemes zenehallgatást!

A Breakpoint 2008-ra időzítve jelentette meg Elapse gOOgol c. albumát. Az album leginkább lo-fi zajokból összerakott számokat tartalmaz, de igen kellemes hangzásúra keverve, nagyjából ambient glitch-ként határoznám meg a stílust. Aki bírja az ilyesmit, annak kötelező darab. (Én bírom.)
Elapse egyébként a Moods Plateau nevezetű amigás zenészekből álló csapat tagja, az albuma pedig meghallgatható a DigiPod podcaston vagy innen le is tölthető a csapat többi tagjának zenéivel együtt.

Vincenzo olyan szerény, hogy a múltkori Buzz-cikk kapcsán nem is említette, hogy ő is írt már egy gyorstalpalót kezdőknek a Buzzról. De nem baj, mert itt most közkincsé válik az információ.

íme, olvassa mindeki!

A Brian által fejlesztett Dreamstationről nem is olyan régen már megemlékeztünk, de most itt a Dreamstation II, ami óriási fejlődésen ment át az elődhöz képest.
A Dreamstation II egy komplett zeneszerkesztő, amiben nem csak a Dreamstation szintije és néhány beépített effekt használható, hanem támogatja a VST és DX szabványt is, így bármilyen más szoftszintivel és effekttel is dolgozhatunk. Eddig lehetne mondani, hogy semmi újdonság. A program legnagyobb erőssége, azonban a nagyon eltalált kezelőfelület. A pattern editor lehet tracker, piano roll vagy dob-szekvenszer formátumú, így az adott zenei megoldáshoz a legmegfelelőbb környezetben tudunk dolgozni. Az elkészült patterneket ezután a loop based editorokhoz hasonlóan rakosgathatjuk egymás után. Nagyszerű megoldás a szintik automatizálásának módja is, ugyanis egy új sávban midiről felvehető vagy egérrel megrajzolható a modulációs görbe. Rövid probálgatás után úgy tűnik, sikerült a különféle zeneszerkesztők legkényelmesebb tuladonságait ötvözni, és egy nagyon kezes editort létrehozni. Személyes véleményem az, hogy bár még nem mélyedtem el benne túlságosan, de ez tűnik a legkényelmesebb és legátláthatóbb kezelőfelületnek, amivel eddig találkoztam. (Ráadásul a 79USD-os ár eléggé jónak tűnik a szolgáltatásokhoz képest.)

A Dreamstation II demo verziója (nincs benne mentés) és a régi Dreamstation és DXi változata most már ingyenesen letölthető innen.

És a közelmúltban tényleg bekövetkezett, amit ALiEN beígért, azaz a Bitjam zenei bázisa 1500 új zenével bővült. Most éppen 20049 db zene hallható, 2655 zenésztől, és mindez összesen 1068 óra 50 perc és 42 másodperc hosszú. Regisztráció után le is tölthetőek a zenék, de mivel rádióról van szó, ezért Winamppal online folyamatosan is hallgatható. Tehát bőven lehet idegesíteni a kollégákat scene-zenékkel.

Klikk a képre!

A Hardread podcast is új epizóddal jelentkezett a napokban. A 2007 kiemelkedő zenéit bemutató sorozatban ezúttal a legjobb demozenék kerültek sorra.

Url a szokásos: http://hardread.intro.hu/podcast

Hallgassátok!

Mai ajánlatunk a Minimogue VST szinti. A szinti a méltán kultikus Minimoog szintetizátor emulációja. A Minimoogról azt érdemes tudni, hogy talán a legelső kompakt analóg szintetizátor, nagyon telibetalált hanggal, jól megkonstruált kezelőszervekkel, ráadásul korához képest (1970-ben dobták piacra) praktikusan szállítható kialakítással. Nem véletlenül örvend hihetetlen népszerűségnek zenészek körében mind a mai napig. Nem is meglepő tehát, hogy egy jó állapotban lévő példányért egészen komoly összeget szokás kifizetni. Ráadásul nincs két pontosan egyformán szoló Minimoog, ami tovább növelheti egyes hangszerek értékét.
A Minimogue készítője az első verzióban pontosan átvette az eredeti kezelőfelületet, de aztán később jogi okokból új felületet kapott a szinti, valamint kiegészült még néhány effektel (delay, flanger) és további apró módosításokkal. A hangja egészen jól emulálja az eredetit, attól eltekintve, hogy az analóg rendszerek bizonytalansága hiányzik, és a lead hangszínek időnként vékonyabbak az eredetinél, de az elhangolt oszcillátorral készített hangok egészen összetéveszthetőek a valódi Mooggal. Tehát kipróbálásra nagyon ajánlott a cucc.

Andrew Sega alias Necros tartott elvileg valamelyik amerikai partyn (na ki lesz az, aki megmondja mikor és hol?) egy előadást a Buzz tracker használatáról. A trackerről a legfontosabb információ, hogy moduláris felépítésű, így egészen bonyolult hangzásokat lehet létrehozni különböző hangmodulok egymáshoz kapcsolgatásával, valamint, hogy a trackert 2000-ig fejlesztette Oskari Tammelin, de sajnos a program forrása megsemmisült (egy tanáromat idézve: “Archiválni fiatalok!”), így nem lett belőle egy használhatatlan túlméretezett multimédia izé, de a bugok is maradtak. Szinti-modulok viszont készülnek hozzá a mai napig. A tracker azért is nevezetes, mert számos 64k intróban Buzz-zal készült zene szól realtime-ban.
A tovább után láthatóak a videók.

Tovább…

Mit adtak nekünk a németek? Ha bebizonyosodik, hogy a happy hardcore német találmány, akkor a többi nem is számít. Bizony Blümchen eltűnt, de a BassHut itt maradt. És mivel talán már kiderült rólam, hogy mennyire elfogult vagyok a német popzenével, és azon belül is a német nyelvű zenével szemben, így hát megint nem írhatok semmi rosszat a BaSShut csodás karácsonyi ajándékáról, ami egy karácsonyi dalokat tartalmazó musicdisk happy hardcore stílusban. Bizony ám.
A BaSShut honlapjáról egyébként kiderül, hogy ez már nem az első karácsonyi EP-jük, hanem volt már 2002-ben, 2003-ban, 2004-ben, és ez most három év szünet után a nagy visszatérés. Hurrá! Jövőre is legyen!

(Nálam amúgy fagy az egész, de ettől még a zene szuper.)

Hát akkor további boldog karácsonyt, és éljen a rikító naracssárga! Ezzel meg most a Scene.hu stábja elmegy téliszünetre, szóval jövőre ugyanitt. Vagy ilyesmi. Addig pl. kommenteljétek tele hülyeséggel ezt a hírt!

Köszi Gargaj az alapanyagot!