Inkább retro dolog, mint scene, de aki Amigás volt, és szerette Chris Hülsbeck zenéjét, annak egy kis érdekesség: Ha tetszett a The Great Bath, hallgasd zenedoboz-féle feldolgozásban is!
Scene.org-os teendőim révén nemrég beszélnem kellett Lotek Style-lal, aki egy egészen gigantikus projektjére hívta fel a figyelmemet: archiválta a komplett Ataris scenet. Nem vicc a dolog, tényleg a szó legszorosabb értelmében összeszedte a valószínűleg valaha kiadott összes Ataris demoscene release-t, aminek csak a tartalomjegyzéke egy 26 megabyte-os(!!!) Excel file. Elképesztő munkáról van szó, amiért mindenképp maximális tiszteletet érdemel.
Hozzánk persze csak érintőlegesen kapcsolódik a dolog: Magyarország, Kelet-Európa többi részéhez hasonlóan, klasszikusan Amigás országnak számított és számít most is; rákérdeztem nála, hogy volt-e kis hazánk tudott-e egyáltalán valamit felmutatni a platformon, s mint kiderült, nem is egy, de két lemezújságunk is volt a platformon, sőt, kis turkálás után még egy rövid szöveges történelmi összefoglalót is találtam, bár sajnos demót ahogy nézem nem sikerült produkálni – persze sohasem késő.
Ti hány embert ismertetek akinek Atarija van/volt?
Egyjegyű koromban azon szerencsés emberek közé tartoztam, akiknek volt szerencséje találkozni az Enterprise nevű csodamasinával, bár akkortájt a meglehetősen futurisztikus billentyűzet-designt és a beépített joysticket leszámítva nem sok fogalmam volt arról, hogy mit is tud a gép. Ez azóta se változott, bár utólag belegondolva igazi marketing-lecke lehetett volna azt tudni, hogy mennyire többet vártam a géptől pusztán a kinézete alapján.
Akinek viszont több tudás adatott meg erről a gépről, az most kamatoztathatja is: meghirdetésre került az első Enterprise DevCompo, ahol is kifejezetten ez a gép a célplatform.
Miután kicsit uborkaszezon van és a TRSAC orgák még nem jutottak el a rilízek feltöltéséig (meg mert most jutott eszembe), gondoltam célszerű lenne szót ejteni egy olyan projektről, ami a nemzetközi scenen már régóta ismert, sikeres, és az itteni régi motorosok fantáziáját is megmozgathatja.
A Got Papers? projektet idén áprilisban indította útjára Dipswitch / Black Maiden, aki jelenleg főállásban a zürichi egyetem munkatársa, ahol is – mily meglepő – a számítógépes kultúra területén végez kutatást. Projektjének lényege a scene 30 évnyi történelmének tényleges ereklyéit learchiválni, ami alatt alapvetően minden olyan dolgot kell érteni, ami nem digitális, hanem fizikai formában volt fellelhető: csapatok által kiadott újságok, magazinok, lemezzacsik, boritékok, szavazólapok, szórólapok, hirdetések – bármi amit 20-30 éve még csak papír formájában lehetett elérni, de az oldalon meg vannak említve a matricák vagy partypólók is. Ezeket a papírokat postán eljuttatva az egyetem munkatársai nagy felbontásban beszkennelik, így digitálisan is megőrzésre kerülhet a scene-történelem egy részeként, mielőtt otthon elkallódik.
Persze egy ilyen cikket nem lehet megírni anélkül, hogy ne legyen része a felhívás is: eddig viszonylag kevés magyar vonatkozású dolgot láthattunk a leltárban, így szeretnék megkérni mindenkit, hogy akinél valami esély van arra, hogy valahol a sufniban van régi partyflyer, vagy jegy, vagy bármi hasonló érdekesség (Commie Inside?), kutasson utána, és vegye fel a kapcsolatot a srácokkal mielőtt a következő lomtalanításkor laza mozdulattal kivágja anyu a szemétbe – qbpartyn + Functionön igyekeztem én is szétszórni hozzá nehány szórólapot, hátha a megfelelő kezekbe kerül
Ha már Gargaj cimbora volt olyan kedves, hogy írt egy frappáns beszámolót a 4k illetve 64k intrókról, akkor gondoltam, hogy veszem a bátorságot, és megosztom veletek, hogy félig meddig belülről hogyan láttam én az idei demókat.
Nekem az egyik személyes kedvencem az egész kompóban. Bevallom ezelőtt még sohasem láttam egy Satori prodot sem, de nagyon felkeltette az érdeklődésemet az egész csapat, főleg Zdennek a munkássága. (ami amúgy azért mókás, mert előtte pár órával ismerkedtem meg vele Gargaj és Citrus jóvoltából). Zajos, tördelt, kiszámíthatatlan, szinte a “dadaista demoscene”, mégis egy nagyon egységes művészi képet alkot az egész együtt. Ezt már csak akkor tudná tetézni, ha egy holland partyn élvezhettük volna… Én egyedül a zenén csavartam volna még egyet őrülten nagz, vagy világfájdalmas Vinci irányba, de nálam gond nélkül felfért volna a dobogóra!
Amikor a dilemma hoz egy prodot a kompóra, az mindig külön öröm! Az viszont az én barbárságomat és műveletlenségemet mutatja, hogy nem tudtam, hogy ez egy kvázi remake. Talán akkor még jobban értékeltem volna. De ennek ellenére nagyon kellemes old school effekteket kapunk az arcunkba, érdekesen megválasztott, de mégis egységet mutató színekkel, és frankón megfűszerezett Vinci művek muzsikával. Nekem különös kedvencem volt a szövegfelhő, nagyon ötletesen sült el! Ha lehet bármit negatívumot felhozni, az talán az, hogy rendezésben a végére unalmassá válik picit. Talán jót tett volna neki egy olyan remake jellegű “újragondolás” amit Garg említett a re(s)tro release kapcsán, de ennek ellenére a végeredmény nagyban emelte az egész rendezvényt. Köszönet nap, Rascy, Vinci triónak érte!
Hmmmm… Hátőőőőő. Szóval az egy dolog, hogy debugolni kellett kompó előtt, hogy mi a baja, és miért nem fut. De ennek a demónak a végét nem tudtam megbocsájtani! Nagyon kellemes zene van alatta, és van benne tömérdek jó effekt (ASD, Fairlight beütéssel, ami szerintem pozitívum). De a vége az olyan, mintha kirántottak volna minket “amatőriába”, ahol csak a csillógó, villogó, twistelő objectek halma maradt meg. Talán nem kellett volna 1 hét alatt összerakni, talán csak kéne egy designer a csapatba, de engem ez a prod az xTrait-től kifejezetten lelombozott!
4. Tesco Gazdaságos Demócsapat – Szavazzál a kacsára
Jimmyt csupán pár hónapja ismerem, de a demó tökéletesen tükrözte azt a képet amit eddig alkottam róla. Infantilis szoftver fejlesztő, aki átlagon felüli skill-eket birtokol, és nem által ezt a demoscene javára fordítani. Humoros, kacsás, pörgős. Viszont nekem a végére picit unalmassá válik a zene. Talán ezért nem lett dobogós. Talán kéne ide egy jó zenész ;-) BTW: ez az első demó, amiben személyes greetinget kaptam, szóva jelzem hihetetlen elfogult vagyok :D
Na ezzel a demóval kifejezetten van egy hatalmas nagy bajom. Méghozzá az, hogy megint csak party code-ot láthattunk az Aberation Creations-től, amikor partyról partyra látható, hogy sokkal több lenne a srácokba, de valahogy mégsem akarják kibontakoztatni magukat rendesen. Nem akarnak beletolni az arcunkba egy igazi blockbuster effektet, pedig igény az lenne rá. És bevallom, ahhoz már a kelleténél sokkal többször hallottuk tőlük, hogy “majd a következőre felkészülünk rendesen!”, hogy el is tudjam hinni az Exp’15-ös entry teljesen más lesz, de talán a vizsgaidőszak, tél, stb. meghozza majd 2016-ra a kidolgozottságot is tőlük. Összességében nem rossz demó, szép raymarch effektek, jó szinti (naná! SUPERFUNCTION győztes! :) ), de mégis, én személy szerint nem tettem volna őket a dobogó közelébe sem (még ha barátokról is van szó)! Szóval innen üzenem az AC-nek, hogy tessék elmozdulni picit a rákészülés+quality irányba, mert több van bennetek!
Én erről a demórol már hónapokkal a party előtt a következő információt kaptam: “Mau! Ha a tavalyit nem értették, az ideit, még annyira sem fogják!”. És valóba talált! Egy igazi beteg, szaggatott, zavart és zajos demó, mégis zseniális audió+gfx párossal, és precíz rendezéssel. Mondjuk én nekem elsőre Tim Burton beütése volt a dolgonak, aztán fel lettem világosítva, hogy Toy Story behatás, de ez a lényegen nem vátoztat. Az adjective megint kitett magáért a “non crowd pleaser” fronton, és szállítottak egy nehezen emészthető, örökemlékű műalkotást. És külön örülök, hogy ennek a beadására a mi partynkat választották.
Kompó győztes, ehhez nem is fér kétség. Mégis nem tudom hetekkel később se kimosni azt a pici keserédességet a számból, hogy ez egy “Wir sind Einstein2”. Ami persze önmagában nem lenne gond, SŐT! mindig megtiszteltetés az egész rendezvénynek, hogy ha Slyspy “tollat ragad”, és a Function-ön lep meg minket demóval. Az elsőséghez sem fér kétség. Mégis, valahogy hiányoltam a vadságot, újdonságot. Szóval picit ambivalens, de talán azért, mert tavaly pont egy őrült slyspy-t láthattunk megtestesülni, és idén én a “ló közepére” számítottam, és nem a másik oldalára. Ettől függetlenül az UF+DD ismét aratott, és az elsőségükhöz még csak kétség sem férhet! BTW: megnéznék már egy olyna UF+DD prodot, ahol BoyC nem csak “kódol”. Főleg, ha már másmilyen prodot nem hoz… Ugye érti a kollega?! ;-)
Épphogy csak kihevertük az Assembly-t, már itt is az újabb Amigás dózis, ezúttal Svédországból, ahol múlt héten rendezték meg a Gerp idei felvonását. Vegyesen voltak OCS és AGA demók is, reneszánszát éli az Amiga 500, és bár személyes véleményem szerint az egyetlen 1994 után született értékelhető OCS alkotás a Rink a Dink (Redux), az alkotók lelkesedése töretlen. Az Assembly-hez hasonlóan itt is 10 alkotás emelte a kompó fényét, én most csak a jobbakat emelném ki, szokás szerint a lista végéről indulva:
A Rift tagjai Amigán is próbálkoznak, aminek eredménye ez a 16k-s szösszenet: dot-tunnel, plazma, minden amit akartok, chipzenével megspékelve. Méretéhez képest impozáns kis darab, és a legfrissebb trendeknek megfelelően OCS.
Malmix (aki alapvetően grafikus) a C64 mellett (Fatzone) Amigán is elkezdett kódolni, a végeredmény egy kellemes kis AMOS demo pár twisterrel megspékelve, amihez D-Vibe / Nature szolgáltatta a zenei aláfestést.
A Scoopex egykori fénye mára már erősen megkopott, de Photon kolléga Amiga Assembler gyorstalpalója mellett néha egy demót is kiad, még ha az olyan félkész is mint a mostani produktum. Nem maradhat ki belőle a világ első trackmójából megismert sas, illetve pár copper és vektor effekt, a negyedik helyre ennyi is elég volt.
Idén már 20 éves a Loonies, akik a legjobb demóikból egy-egy screenshotot pakoltak egy 64k intróba, ezzel is visszatekintve a szebb időkre, mikor még nem csak állóképekből álltak az AGA-s intróik. Blueberry persze a mai napig az Amiga elkötelezett híve, mostanság Amiga 500-ra készít 4k intrókat, sajnos a többi tag már vagy befejezte a demoscene aktivitását vagy átnyergelt PC-re. Boldog születésnapot Loonies!
Egy újabb Amiga 500-as demó, Deadguy ízléses és gyors effektjeivel, és nagyon kellemes oldschool zenével (gondolom WASP-nak is megvolt pár Jogeir Liljedahl zene mod formátumban :)). Plazma, twister és vektorobjektek minden mennyiségben, természetesen egy glenz kocka is befigyel a demo vége felé, amit egy szép scroller zár le. Mindenképpen az idei év jobbfajta OCS demói közé tartozik a produktum.
Az első helyen a Focus Design zárt, meglehetősen szoros csatában utasítva maga mögé a Pacific csapatát. Hamisítatlan feel-good AGA demóval állunk szemben, Corial és Optima effektjeit ezúttal Optic turbózta fel pár bajszos emberrel (és Clint Eastwood-dal), amihez Esau mint vendégzenész szolgáltatta a bajusz alá valót. Kicsit Melon, kicsit Traktor, kicsit Spaceballs, jól összerakva, a zenével szinkronban. Mivel elejétől kezdve nyomon követtem a fejlesztést, nehéz tárgyilagosan nyilatkozni a végeredményről, de szerintem a remek időzítésnek köszönhetően többször is nézhető darabbal gazdagodtak a demószerető amigások.
Egyéb: Wild Music (mp3 compo) kategóriában negyedik lett a zeném:
A SIDrip Alliance elkészült első albumával. Ennek apropójából Hermit összerakott Árokra egy zene kollekciót az albumon szereplő dalok eredeti SID-jeiből. Commandótól, Second Realityn át Last Ninjáig hatalmas klasszikusok kerültek egy fájlba. Ennyi zene 64k-ba gyömöszölése alapból szép teljesítmény, de az ősi játékok memóriaszervezését ismerve némi reverse engineering is kellett hozzá. Az Unreal és Hemrit által jegyzett grafika minimalista, de stílusos, az apró portrék nagyon sokat dobnak a demo hangulatán. Igazi kis just 4 fun release, amiből manapság kevés van.
Az előző cikkben azt ígértem most a mozgatható elemek – alig meglepő módon – mozgatásáról lesz szó. Ez lesz az ami biztosítja nekünk, hogy a kicsit szegény és limitál grafikai tárházunkat meghökkentő trükkökkel, lélegzet elállító látványossággá alakítsuk. Legalább is értékelhetővé tegyük, hogy ne akadjon fel az elő-zsűrin. :) Aki persze játékgyáros ambíciókkal rendelkezik ezt a részt áhítattal kell olvassa! Hiszen félig ettől kelnek életre a kis – ám nagy gonddal megalkotott – játék elemek.
Az Assembly a 90-es évek végéig fontos szerepet töltött be az Amiga scenén (elég csak a 95-ös Zif-re vagy a Relic-kel 1998-ban duplázó Nerve Axis-re gondolni), minden évre jutott valami színvonalas alkotás, ami sokáig uralta a korabeli chartokat illetve izzasztotta a CPU-kat.
2000-től új éra következett, és száműzték az Amigás demókat a Combined kategóriákba (nyilván mivel a géppel együtt haldoklott az Amiga Scene is), ennek ellenére 2001-ben a Lapsuus a Mature Furk-tól (ex Mellow Chips), illetve 2006-ban a TBL és a Starstruck is diadalmaskodni tudott, ami nem kis fegyvertény volt akkoriban. Ezek után az oldschool kategória felé terelődtek az amigás produktumok, néhanapján sikerült egy-egy nézhetőbb alkotást is összehoznia Britelite-nak, aki a mai napig rendületlenül ontja magából az amigás demókat. Természetesen idén is meglepett minket valamivel, de ne szaladjunk ennyire előre.
Az Amiga 1000-es bemutatásának 30. évfordulója alkalmából a szervezők azzal a nemes gesztussal kedveskedtek, hogy az oldschool compót idén Amiga only versenyként rendezték meg. Sajnos szerintem ez elég későn lett hivatalosan is bejelentve (május végén jött az ezt hirdető dentro), én személy szerint ennek tudom be a még aktív “nagy” csapatok távolmaradását, bár pletyka szintjén már rebesgették korábban is az Amiga exkluzív compót.
Az idő rövidsége ellenére azért elég népes mezőny verődött össze (szám szerint 10 darab induló), és született egy-két kellemesebb darab is, azért a Starstruck trónja nem igazán forgott veszélyben. Vegyük tehát sorra visszaszámlálva a releaseket: Tovább…