Scene.hu

250 byteban egy Atari XL-en hogyan rajzolj Mona Lisát? Így!

Mindez hogy lehetséges? Ilmenit a poueten elárulta.

“There are 64 pseudo random brush strokes of cycling color. Each stroke is shorter than previous to increase details. Intro code generates set of random numbers starting from initial 32bit seed with Galois LFSRs as a PRNG. This set is used to control direction of brush movement and and starting position. Each stroke has initial 16bit value that influences the seed. Therefore data is 4 bytes (initial seed) + 64*2 bytes of stroke PRNG seeds. Picture of Mona Lisa (3072 bytes) was compressed to those random brush strokes by external optimization program (a few days of work for modern CPU/GPU combo). The process can be seen as lossy compression (23x) of picture into random brush movements.”

Ha saját gépen is viszont látnád a Mona Lisa-át, innen tudod letölteni.

Talán 11-12 éves lehettem, amikor első alkalommal kerültem kapcsolatba a C64-essel, játékokon keresztül. Ezek között a játékok között sok olyan akadt, melynek a zenéje a mai napig nagy hatású, ezt bizonyítja a számos SID lejátszó, a pár ezer remix és egy online rádió létezése.

Így ahogyan nagyon sokaknak, nekem is kicsit mániámmá vált a SID. Másrészt szintén kedvenc témám a hangszintézis, ezért törvényszerű volt, hogy előbb-utóbb nekilássak egy SID lejátszó barkácsolásának.
A projekt eredeti célja kicsit más volt, egy SID – MIDI konvertert szerettem volna csinálni. Azonban ehhez szükségessé vált a SID zenék lejátszása és a lejátszás helyességének az ellenőrzése. Mi más lenne a legjobb ellenőrzés mint az, ha meg is lehet hallgatni a zenét?

Tovább…

Az előző részben létrehozott alkotás két okból sem számít demónak. Először is, nincs benne animáció, másrészt Esc gombra nem lép ki. Ezért ebben a részben kódolni fogunk és animálni.

Hozzunk létre egy új projektet. Nem kell semmilyen csomagot hozzáadnunk. Egy kameránk lesz mindössze. Adjunk hozzá a jelenethez egy csomó kockát. GameObject -> Create Other -> Cube. Ha már három kocka kész, jelöljük ki mindegyiket, majd az Edit -> Duplicate segítségével duplázzuk meg a számukat. Az új kockák a régiekkel megegyező pozícióban lesznek, ezért forgassuk/mozgassuk őket tetszőleges helyre. Rövid idő alatt nagy mennyiségű kockánk lesz, ha ezt a pár lépés ismételgetjük. A kockák mindhárom koordinátája legyen a -2, +2 tartományban.

Adjunk hozzá három fényforrást. GameObject -> Create Other -> Point Light. Nevezzük el őket Red, Green, Blue-nak. Mivel ebben a fejezetben kódolni fogunk, coder color sémát használunk :-) Állítsuk be mindhárom fényforrás pozícióját: Red: X=0, Y=0, Z=3. Green: X=3, Y=0, Z=0. Blue: X=0, Y=3, Z=0.

A kamerának a korábban megismert módon adjunk egy Audio Source komponenst, és adjunk hozzá zenét.

Tovább…

Végre! A Smash Hit egy olyan játék, ami grafikája alapján akár demo is lehetne. A játékmenete pedig leginkább a rail shootereket idézi, némi fizikával megbolondítva. Léteztek már hasonló játékok korábban is, például Tetsuya Mizuguchi két vizuál csodája a Rez és Child of Eden is ezen a terepen mozog, de mobilokra ez az eddigi legjobb próbálkozás.

A két személyes csapat codere, Dennis Gustaffson, egyébként egy nem túl aktív, de olvasmányos techblogot vezet. Olvashatsz mindenféle coding témáról, folyadékszimulációtól Audio librarykig. Egyébként az úriember igazi keményvonalas oldschool coder, amihez talán van köze annak is, hogy Amigán kezdte a szakmát.

A játék ingyenesen letölthető Androidra és iOS-re egyaránt. Érdemes, mert nem csak szép, de jó is.

Pixelgrafika felnagyítva? Eddig nem láttunk igazán jó megoldást erre a problémára.

Eddig! A Microsoft a research részlege ugyanis kifejlesztett egy olyan nagyító (valójában vektorizáló) algoritmust, amivel teljesen szerethetően néznek ki a 20 pixelről felnagyított sprite-ok is.
A két kutató megérdemli, hogy név szerint is megemlítsük őket, Johannes Kopf és Dani Lischinski hozta el nekünk a vektoros Mariót és Yoshit.

Whitepaper a módszerről, interaktív átméretező algoritmus összehasonlító oldal mellett sok demót is találsz Kopf oldalán, kiváló szórakozás nézegetni őket.

Egészen a közelmúltig abban a tudatban éltünk, hogy még megjelenésekor írtunk a ShaderToy-ról, IQ/RGBA webes shaderfejlesztő tooljáról. Mint kiderült ez elmaradt, úgyhogy most pótlom. Időközben a ShaderToy nagyon kinőte magát. Egész kis scene fejlődött ki a tool köré, és a kezdeti fraktál – blob – tunnel háromszögből kitörve, elképesztő effektek születnek hétrő-hétre.

Az effektek sharelhetőek, sőt embedelhetőek is, így kedvedre lassíthatod vele a weboldalaidat.

Mivel elképesztő effektek vannak fent forrással, sokszor kommentekkel, probléma nélkül össze lehetne innen ollózni az év demóját. De nem én adtam az ötletet.
https://www.shadertoy.com/

További shadercsodák…

Tovább…

Az csak nekem újdonság, hogy a Doom elkészült Commodore Vic 20-ra is?

Még tavaly decemberben, de a Pouet-en nem keltett túl nagy viszhangot. Pedig ronda, csak kis ablakban fut, de így is lassú, borzalmassan szól a zenéje, és különben is 32kb-os bővítést igényel. Ennek ellenére is hatalmas technikai bravúr, valójában ez a gép erre nem alkalmas.

Ráadásul a forrása is elérhető. Az pedig még jól jöhet. Például ha valaki Atari 2600-ra akarná portolni.

Ki ne lenne kíváncsi, hogy milyen kódsorok futnak át a terminátor agyán, vagy milyen kóddal tudták megtörni az Elysium űrállomását? A Facebook forrása látható-e a Social Networkben, és vajon melyik videoklipben szerepel a Doom forráskódja? Mi nem kockáztuk ki a filmekből az ominózus jeleneteket, de szerencsére mások megtették.

A MovieCode Tumblr-en lelkes programozók levadásszák az ominózus képkockákat, mi több legtöbbször azt is megmondják, hogy az adott forrás honnan származik.

Az oldal még csak tegnap indult, de óriási tempóban szaporodnak rajta a filmes shotok.
Jó nézelődést: http://moviecode.tumblr.com/

Újra itt! Közben Karácsony lett és Szilveszter is közeleg itt az új év, így mindenkinek lehet ideje egy kis olvasgatásra. Talán már a Harmony Cart is ott figyel a fa alatt egyeseknél, míg másoknál a gyerekek már a vadonatúj Jr-on verik egymás score-jait laposra.

Aki nem olvasta az előző részt annak itt:
Csókolom! Stella lejöhet játszani? part1

Mielőtt belekezdenénk a  hardcore kódolásba, egy kicsit nézzük át hogyan is jön létre egy frame a képernyőn és hogyan kell olyan kernel kódot írni ami ezzel összhangban van. Ez azoknak akik már kódoltak hasonló korú gépekre, ismerős lehet, de adjunk esélyt az újoncoknak is. A cikk végén kicsit kitérek a Stella run-time debug funkciójára is, mivel kihagyhatatlanul hasznos. Igyekszem csak a programozás szempontjából fontos dolgokat tárgyalni – a teljes sztorit mindig megtaláljátok a Stella Programmer’s Guide-ban. Terv szerint nem leszek végletesen szájbarágós. Ez természetesen a cikksorozat többi részére is érvényes – és bármikor megszeghető – kijelentés. :) Na vágjunk bele!

Tovább…

Már a Function idején is szemeztem a Unity3d játékmotorral. Sokszor mondják, hogy a demoscene és a játékfejlesztés szoros kapcsolatban van, de ezt a kapcsolatot kicsit egyoldalúnak találtam. Habár nem vagyok bennfentes a játékiparban, kívülállóként azt látom, hogy a játékipar többet profitál a demoscenéből, mint fordítva.

A jövőben elképzelhető, hogy ez a trend meg fog fordulni, hiszen egyre több grafikai motor válik hozzáférhetővé és ez biztosan kihatással lesz a demoscenere is. Az egyik ilyen motor a Unity. Elsősorban játékfejlesztésre van kihegyezve, de ismerünk egy csapatot, akik – legjobb tudomásom szerint – kizárólag ezzel a motorral készítenek release-eket. Nézzük, mi a Poo-brain csapat titka!

Tovább…