Scene.hu

Hello magyar scene!

Lassan fogyni kezd a hely a bal kezemről (még egy 3-4 alkalom kb.), így el kell kezdenem gondolkodni a jobb karom koncepióján. Sakman-nal volt egy érdekes beszélgetésem a szekszárdi OGEX-en úgy általban tetoválásokról, és ő mondta, hogy neki azért nem lesz, mert ő biztosan PacMan-t, Sonic-ot meg hasonló gamer dolgokat tetene magára.

Innen jött az ötlet, hogy hírdessek egy QBParty fun compo-t szeretett demoscene-m grafikusainak: “Tervezd meg Mau jobb karját!” címmel. A feladat, hogy olyan pályamunkákat adjatok be, amik megvalósíthatóak, mint tetoválás. Hogy mik ennek a fontos peremfeltételei:

• Legyen a rajz dinamikus. Legyen benne valami akció/mozgás
• Ne legyen túl aprólékos
• Jó árnyékok vagy szép satírok legyenek benne
• Kinyomtatva is jól nézzen ki (nincs fehér háttér, mint a monitoron, itt a bőrömre “festünk”).

Ízelítő jó design:

Ízelítő rossz design:

Ez a compo “zsűris” elbírálás alá fog esni ( meg fogom próbálni elhívni a tetováló mesteremet, és vele meg Ritával közösen fogjuk felállítani a rangsort ).  A nyertes egy szép üvegtrófeát vehet majd át tőlem, illetve mindenki aki komolya veszi a feladatot, az nyomot hagyhat rajtam egy életre (szóval ez itt nem a Ricsi+Feryx féle rózsaszín vibrátoros “humor” helye! XD ). Remote entry is elfogadott, ha esetleg valami miatt nem tudnál jönni QB-re (de GYERE! ;-) ) .

Röviden a lényeg, ha szeretnél valami igazán maradandót alkotni: grafitra, rajzpadra, egérre, billentyűzetre fel! ;-)

U.I.: Dzsungel könyvéből ne merítsetek motivációt, ha lehet! Azt a triviális témát már ellőttük a bal kezemre :P Persze, ha úgy érzed, hogy tudsz mutatni valami eszement jó farkast, medvét ne fogd vissza magad, maximum lesz belőle fent több, de ahhoz tényleg nagyon egyedinek és menőnek kell lennie! ;-)

English version

Hello international scene!

Soonish we’re gonna run out of free space on my left arm (circa 3-4 spots left) so I have to start thinking about the concept of my right arm. We had a discussion with Sakman in general about tattoos at OGEX in Szekszárd, and he said: “I will never have a tattoo, because I would get PacMan, Sonic and such gamer things!”.

This conversation brought me the idea of a QBParty fun gfx compo for my beloved demoscene graphicians, that I’d like to announce now, titeled “Design Mau’s right arm! The entries should be graphic designs or paintings, that are feasible as tattoos, with the following constraints::

• The picture itself has to be dynamic, and contain some action or movement.
• It should not contain too many tiny details
• Should contain nice and good looking shadows or shadings
• It also looks awesome in printed form (remember there’s no white background, we’re “painting” on my skin).

Good design example:

Bad design example:

The compo results will be decided by a jury, consisting of my tattoo master, whom I’ll try to invite, my wife Rita and myself. The winner will receive a nice glass trophy from me, and everyone who takes the task seriously can have a spot on my skin for a lifetime (so this is not the right time for the Ricsi+Feryx related pink dildo “jokes” XD ). In case you cannot attend QB, remote entries are welcome! (but you should come ;-) ).

Long story short: if you’d like to create something eternal, grab your graphite, mouse, drawpad, keyboard! ;-)

P.S.: Please don’t use The Jungle Book as a source of inspiration if possible, that trivial concept has already been used on my left arm :P Of course, if you feel like you can show us some incredibly good looking wolf or bear, don’t hold back, worst case I’ll have more than one design to put on me, but for that it really has to be unique and extremely cool. ;-)

Ferris / Logicoma már nagyjából két éve csobbant bele abba a manapság népszerű live-streaming / YouTube témába ahol az emberek nem csak különféle játékokkal játszanak, hanem pl. a Twitch “Creative” szekciójában játékokat készítenek, vagy általaban csak alkotnak – a legismertebb példák erre talán a Handmade Hero, vagy a William Chyr által készített Manifold Garden.

Demoscenerként nyilván a streamen keresztüli demókészítés abba a furcsa hézagba esik ahol az ember szereti mutogatni amit csinál, viszont mégis szeretné titokban tartani, hogy mivel készül – ennek a kompromisszuma talán a “post-mortem” streamelés, ahol is a party után az alkotónak lehetősége nyílik kibelezni az alkotást és belemenni adott megoldások technikai részleteibe, Ferris pedig erre kihegyezett streamjeivel ennek eleget is tesz.

Pár hónapja ezekhez a streamekhez újabb érdekességet adott: megkereste az elmúlt időszak pár ismertebb 64k intro készítőit is, és megkérte őket, hogy mutassák be a saját eszköztárukat; a Monad és a Poo-Brain után most a Conspiracy került sorra: egy kellemes 2.5 órás streamben BoyC kommentárjával megtekinthető, hogy hogyan, miben, mivel készült pl. az Offscreen Colonies.

A streamben természetesen szemlére került a tool általános felépítése, a különböző magas- és alacsony-szintű trükkök, valamint egy-két művészeti trükk is, pl. hogy hogyan lehet scifi-ablakokat csinálni a szöveg-generátorral, vagy hogy hogyan kell 64k-ban banánt csinálni.

Mivel nagyon sokan kérdezik folyamatosan, hogy hogyan épül fel egy CNS intro, rászántunk pár hetet és a legutóbbi intrónkat szétkaptuk, és egy rövid kis videóban be is mutatnánk, hogy hogyan is van összerakva egy-egy jelenet.

Ha van egyéb kérdés, alant lehet feltenni.

Mint ahogy azt már többször hangoztattam, a Pouëtes “Work in progress”-thread igazi aranybánya, mert nemritkán látható benne egy-egy ismertebb csapattól valami érdekesség.

Ezúttal se volt másképp: most a Cocoon grafikusa, NTSC, ragadott screengrabbert és rakott össze egy kis tízperces videót arról, hogy hogyan dob össze a Cocoon demótoolban egy viszonylag egyszerű de látványos scenet:

A videó nem sokat, de mégis rengeteget mutat: Először 3dsmax-ban dob össze egy primitív scenet, azt behúzza a toolba, majd rádob néhány effektet – ez eddig nyilván egyszerűen hangzik. A trükk a részletekben rejlik:

• Ugyan pl. az object és a kameramozgatás 3dsmax-ban készül, utólag a toolban is tud kamerát beállítani – ezzel nagyon gyorsan tud több szögből megnézni egy jelenetet.
• Bár ezt csak tippelem, de ha jól látom minden kiexportált adat utánszerkeszthető a toolban is.
• Az effekteknek rengeteg paramétere ki van vezetve, így a kóder bármikor a grafikusra bízhatja, hogy mivel játszogat.
• Ugyan aki használt már modern grafikai programot (3dsmax, After Effects, stb.) az ismeri, de mégis kiemelném mennyire fontos az a fajta numerikus input, amit használnak: minden számszerű érték klikkeléssel húzogatható fel-alá, de duplaklikk után manuálisan is beírható neki pontos érték. Ezzel nagyon könnyű mind “szemre” belőni valamit, de elkerülhető a klasszikus designeri frusztráció is ha valaminek egzakt érték kell lennie.
• Szinte minden textúrából mappelhető: így nagyon könnyen tudja pl. a tüskés effekt formáit és színeit egyszerre úgy állítani, hogy tetszetős legyen.
• Minden textúra helyére betölhető videó(!) is
• Egészen elképesztő overlay- / textúra- / layer-gyűjtemény látható a vinyóján, ránézésre minden effektre azonnal ki tud próbálni 15-20 változatot. Ez a legjobban a colorgrading és a lensflare overlay állítgatásánál látszik, ahol gyakorlatilag másodpercek alatt kipróbál 5-6 variációt; mindezt azért teheti meg, mert az évek alatt összegyűjtögette tulajdonképp presetnek a rengeteg LUT-ot.
• Érdemes összevetni a scenet a postprocessing előtt és után: az alapvetően egyszerű jelenetnek hirtelen mélysége lesz a hozzáadott (szintén egyszerű) effektektől. Rengeteget számít itt is, hogy pillanatok alatt tudja összedobálni a végleges comp-ot, és azonnal látja, hogy mit csinál. Nyilván ez nem azt jelenti, hogy minden effekt azonnal jól kezd el kinézni mihelyst belefojtjuk megfelelő mennyiségű postprocessingbe, de pl. a végén rárakott kis noise layer egyszerű, olcsó, és mégis sokat ad a végeredményhez.
• Szintén apróságnak tűnhet, de csak a használat során derül ki az, hogy mennyire fontos az átrendezhető GUI: függően attól, hogy min dolgozik éppen, folyamatosan rendezi át a tool GUIját, hogy többet lásson abból amit épp csinál, amit meg már nem használ, azt bezárja. Ezzel rengeteg fejfájástól menti meg magát.

Egy ilyen demotool elkészítése persze nyilván évekbe telhet, folyamatos iteráció mellett, és mindenkinek gusztusa válogatja, hogy egyáltalán szüksége van rá (vagy van-e valaki aki használni is fogja), mert nyilván demót írni jobb, mint tool-t írni. Ettől függetlenül viszont nagyon fontos lecke tanulható meg pl. abból, hogy mennyire hasznos, ha az ember egy effektre azonnal rá tud dobni 3-4 textúrát is, mert sose lehet tudni, hogy melyik lesz jó, vagy melyiktől jön meg a következő ötlet.

Ez pedig nyilván így uszkve 3 hónappal Function előtt nem haszontalan.

A Blocktronics minden bizonnyal az elmúlt 10 év egyik legmeghatározóbb ANSI art csapata, akik évről évre a legkomolyabb szöveges módú grafikákat teszik le az asztalra és tartják életben az ANSI-scenet. Legújabb packjuk múlt vasárnap jelent meg, “Block to the Future” címmel, és ezúttal is valami egészen bődület minőséget pakoltak oda: közel 70 textmode kép a legkülönbözőbb stílusokban, köztük nem ritkán néhány kilométeres hosszú (ez pl. Enzo egyik trademarkja, az idei NVScene-re is valami elképesztőt adott be az utolsó pillanatban), és persze egészen kivételes minőségben.

A képek a websiteon PNG formátumban is fellelhetők; ha valaki oldskool akar lenni és a ZIP-et választja, ott a legkülönbözőbb formátumokban (főleg ANSI, XBIN, de van közötte PETSCII is) lelhetők fel a képek, melyek megtekintéséhez a művészek általában a PabloDraw-t szokták javasolni; itt jegyzem meg csendben, hogy nemrég előástam egy régi Total Commander pluginomat, ami ezeket az F3as nézegetőben is meg tudja jeleníteni.

Demoscenehez körhető közösségi finanszírozási kampány viszonylag ritkán kerül terítékre, betudhatóan valószínűleg a scene némileg aszkéta hozzáállásának; emlékezhetünk, hogy a Vakondok 2 DVD-kampánya sem lett végül sikeres, és már akkor többen jelezték, hogy a fizikai termékekre semmi igényük nincs. Ennek fényében mindenképp bátor Klas Benjaminsson a.k.a. Prowler / Brainstorm új projektje, amely egy ha nem is átfogó, de mindenképp esztétikus és szembeötlő könyv a demoscene pixelgrafikusok munkájáról, és amely jelenleg a Kickstarteren keres kb. 5 millió forintnyi támogatást.

A könyv a videók és képek alapján egy rendkívül tetszetősen és ízlésesen megcsinált “coffee table book” (lesz, ha lesz), a terv szerint 200 oldalon, 48 művész munkáit bemutatva. A lista meglehetősen impozáns, még ha szükségszerűen nem is teljes, és jó látni, hogy egy széles időintervallumot fed le, nem csak a “korai” érára fókuszál. Stílusát tekintve a Freax Art Album mellett leginkább a 2004-es finn demoscene könyv ugrik be róla, még ha annyira nem is extravagáns a kinézete. A könyv megjelenését a kampány jövő év márciusára saccolja.

Két dolog van, ami miatt kicsit magyarként fanyaloghatunk: az egyik, hogy első ránézésre a magyar grafikusok kicsit kimaradtak a szórásból (vagy csak én vagyok vak, bár végülis Das ott van, ő kvázi-magyarnak számít, nem?), a másik pedig a könyv ára, ami sajnos magyar zsebnek nem olcsó, alsó hangon 300 svéd korona (kb. ~10e ft), amire még rájön a postaköltség, bár Revisionön át lehet venni ingyen. (Nyilván aki nem jön Revisionre, annak valahogy csak elhozzuk.)

Ettől függetlenül én hajlok rá, hogy támogatom a kampányt; még vacillálok kicsit a dolgon, meglátjuk hogyan alakul a kampány, de szerintem mindenki örülne, ha lenne egy ilyen könyv is a polcán.

Sokan már sokszor érdeklődtek, hogy mégis, hogy és miként készítem C64-en a rajzaimat, sokan misztériumként tekintenek a PC, illetve egyéb platformra orientált grafikus lehetőségekre.

Íme, összegyűjtöttem és példaképekkel illusztrálva közkinccsé teszem a technikámat.

Bízom benne, hogy lesz olyan ember, akit ez esetleg érdekelni is fog.

1.) Előszóként pár gondolatot a C64 grafikus képességeiről; illetve, hogy milyen grafikus módokban szoktam rajzolni.

Az általam elsőkörben favorizált grafikus mód az úgynevezett interlace. Ennek a technikának annyi a lényege, dióhéjban, hogy a a C64 memóriájában egy időben kettő darab MC (azaz multi-color) kép helyezkedik el, mindkét kép ugyanazzal a bitmappal rendelkezik, annyi a trükk, hogy az egyik kép egy pixel mérettel el van csúsztatva. A két kép egymáson való villogtatása egy jóval finomabb felbontást eredményez, illetve a vibrálástól a két villogtatott szín egy új, “fake” színt eredményez, amely nincs a C64 16 színű palettájában. A dolog technikai része elég egyszerű, a Tv-k, illetve a C64-es monitorok 50hz-en üzemelnek, ez annyit jelent, hogy egy másodpercen belül 50szer frissül a képernyőn megjelenő kép. Ezt a technikát használja ki az interlace mód, úgy, hogy egy másodpercen belül 25ször az egyik, majd 25ször a másik képet jeleníti meg a gép. Nyilván az ilyen gyors vibrálást az emberi szem nem képes feldolgozni, pontosabban nem képes megkülönböztetni a a két komponensből álló színeket, ezért kreál egy teljesen új, köztes színt.

Tovább…

Képmanipulációra a Photoshop olyan mint informatikához az angol nyelv. Gyakorlatilag megkerülehetetlen. Egészen a közelmúltig. Tavaly nyáron jelent meg a Pixelmator és most itt az Affinity Photo, A promo video alapján az ember rögtön kipróbálná. Ha Mac-je van, akkor meg is teheti, mert a beta verzió ingyenesen letölthető innen.

Te próbáltad már? Hogy tetszik?

A 4players.de ismét összeállította az elmúlt év legjobb demóit, intróit, zenéit és grafikáit.

Idén is van szép számmal magyar helyezett, gratulálunk nekik!
Astroidea, Conspiracy (többször is), Digital Dynamite, Rebels és Unreal

Update: Grass jelezte, hogy kimaradtak a listából, Elnézést srácok, nagy gratulációm az Immensity csapatának is!

A teljes listát itt találod. Szokás szerint németül.

Néhány napja került a Pixel Pioneers dokumentumfilm utolsó epizódja YouTube-ra. A film a számítógépes realtime grafika fejlődését mutatja be a játékokon keresztül. Szórakoztató és tanulságos.

A többi epizódot a tovább után…

Tovább…