Remélhetőleg igen érdekes témában szeretnék most írni. Aki még nem ismer, hadd mutatkozzam be: Vickey vagyok, 20 éve járok demopartykra és még soha egyetlen egy prodot sem adtam be a demopartyk alkalmával. És ennek nagyon egyszerű az oka: Önbizalomhiány.
15 évesen kerültem bele ebbe az őrületbe, ami azóta csak fokozódik. Eleinte érdeklődtem az iránt, hogy valamit beadjak, de valahogy arra jutottam, hogy egyáltalán nem merem elkezdeni a dolgot. Hozzá sem merek fogni pl. egy rajz/zene programhoz; hogy játsszak vele; kipróbáljam. Az meg pláne nem, hogy a nagy öregektől én segítséget kérjek. Pedig valahol ugyanúgy kezdték mint én, de ők tovább jutottak. Ráadásul nem éreztem azt igazán, hogy én oda tartoznék.
A másik az, hogy azt láttam, érzékeltem, hogy egy-egy rosszabb kiadott produkció után akkora flame-t kap(nak) az illető(k), a tapasztaltabbaktól, wannabe scenerektől, akik csak játsszák az agyukat, és olykor azt sem tudják miről van szó, hogy úgy döntöttem, hogy ebből én nem kérek; én csak látogató leszek, és csak barátokkal akarok találkozni. (Ma már nem így gondolom.) És ekkor minden esetleges próbálkozás egy merő kudarcba fulladt.
De ez megváltozott akkor, amikor azt éreztem, hogy nekem másfelé kell vennem az irányt. Első partym után nem sokkal szerveztem egy 36 órán át tartó kosárlabda maratont a gimiben és ott teljesen elájultam, hogy “Ez az! Megvan, ezt kell csinálnom!!!!!” És vártam a lehetőséget, és gyűjtöttem a bátorságot és a legelső alkalomra lecsaptam, amikor partyhoz szervezőt kerestek. Ez volt Flag 2000, ahol többek között BoyC és Gargaj kezdett. ^_^
Ez az érzés sokáig fennmaradt, hogy én, hogy szervező maradok, ezzel járulok hozzá a demoscene-hez. Mekka Symposium 2001 után ez az érzés fel erősödött. Itt éreztem azt, hogy felszabadult vagyok. Ahogy az évek múltak, ez az érzés nem változott, igaz pár évet ki is hagytam a demoscene-ből.
Igazából a németeknél éreztem, Dojoe és Mog biztatása után, hogy tényleg el akarok indulni egy partyn. Már nem érdekelt, hogy mit fognak szólni a többiek, mert ha esetleg megjegyzésük van (kritikájuk), akkor se olyan hangnemben mondanák, hogy megbántódnék. Mert nem az a céljuk, hogy az életkedvet is elvegyék az embertől, hanem az, hogy minél több produkciók legyenek az egyes partykon. Nem baj nekik, hogy tök kezdő vagy, sőt, örülnek neki. Meg ha elkezdesz velük beszélgetni, akkor akár a fotózási szenvedélyedet is fel tudják úgy tüzelni, hogy hazamész és elkezded bújni a szakkönyveket és a Youtube-os videókat, hogy jobbá tedd magadat.
Lényegében azt kell elérni, hogy megtaláljuk magunknak azokat a módszereket, amik növelik az önbizalmunkat, kis pajzsot növeszteni, hogy el tudjuk küldeni a nem megfelelő embereket, el kell kezdeni a dolgainkat csinálni (program, zene, rajz, fotó stb.) és nem szégyellni segítséget kérni. Ja és nem feladni az első kudarcnál, hanem megrázzuk magunkat, majd tovább megyünk, akkor egy idő után ne csodálkozzunk, hogyha Revision compok-ban fogunk a legnagyobbakkal csatázni.
A következő partym a másfél hét múlva lévő Function 2017 lesz, ott fogok elindulni az életem legelső képével, versenyen. Szerintem lesz folytatás, mert motivált lettem. Találkozzunk ott! :)
Idén az Evoke kerek számhoz ért és ezt szerette volna méltón megünnepelni, ahogy én is, mert 20 évvel ezelőtt ugyanezen a héten volt az első partym az AntiQ’97, így arra gondoltam, hogy együtt szeretnék évfordulózni a kölni barátaimmal. Ezt május környékén letisztáztuk, hogy megyek.
Augusztusig nem is volt különösebb dolgom, csak figyelni azt hogy be legyek írva az idei tagok közé és a pólókat megrendeljem. Azért figyeltem a Slack-et, hogy hogy mennek a dolgok, és lelkileg készültem. Majd végül, amikor néztem az infodeskes beosztásokat, néztem az egyik csapatnak a shift leadere vagyok… Én a németeknél… Szép kis baleset lesz ebből. :D (később kiderült, hogy ez csak névleges, nem kell túlzottan komolyan venni)
A party előtt elmentem orvoshoz, mert kicsit szédültem, és attól tartottam, hogy átadhatom másnak. De megnyugodtam, amikor a doki közölte, hogy csak alacsony vérnyomásom van, semmi gond az aggodalomra. Kaptam természetes cseppet tartalmazó receptet, amit később kiváltottam, és már indulhattam Kölnbe.
Hetekkel ezelőtt alagútat építettek Rastatt és Baden-Baden között, ami időközben beomlott. Ez hatalmas nagy felfordulást okoz, mert az az egyetlen vasút Dél-Németország és Svájc között így aki onnan jön, az 30-40 perces késésre (vagy többre) számíthat. Emiatt 30 perces késéssel indultam el Kalrsruhe-ból dél köröl, Dipswitch meg 9-kor szállt fel a vonatra Svájcban. Slacken tájékoztattam a többieket, hogy éppen hol tartok, erre Dipswitch említette, hogy szerinte 1 vonattal előtte járhatok.
Nagyjából megérkeztem és elkezdtem segíteni a felépítésben. De már előrehaladott volt az állapot, infodesk nagyjából készen volt. Nagyon csili-vili, bulis hangulatot árasztott a hely. Kezdtem hatása alá kerülni. Ez megmaradt végig. :) Nagyjából minden a megszokott ütemben történt. (pólót hajtogattam, számoltam, szortíroztam) Majd néztük, hogy új névjegykártya-tartókat kell vennünk, mert valamiért elfogytak már megint, mert mindenki hazaviszi őket. (…most látom, az ideit ismét sikerült elhoznom…) /ég a fejem. :D/
Másnap délután is rendben mentek a dolgok, mindenki tudta a dolgát, szépítgette még a saját területét. Közben már jöttek a látogatók, és kaptuk a hírt hogy infodeskeseknek megbeszélése van a seminar roomban. Szinte ugyanaz volt, mint tavaly, azzal különbséggel, hogy idén párhuzamosan volt egy informatikai konferencia, és velük együttműködve jutányos áron bejöhettek az oda látogatók Evoke-ra a compók kezdetére. Ezért duzzadt fel annyira a látogatók száma (500 felett volt). Láttuk hogy kint szakad az eső, tehát a beengedésnél a B-tervet kell alkalmaznunk, amikor is bent maradhatott mindenki, de sorba kellett állni az infodeskhez.
Volt még egy érdekesség a partyval kapcsolatban. Idén Cozmo robotokat lehetett kölcsönözni, útlevél, személyi igazolvány leadásával (ez azért kellett, mert aránylag értékesebb kis kütyüről volt szó, és hogy “fájjon” az embernek, hogyha kikölcsönzi)
Végre elindult az egész és a hollandok elkezdék a hordozható hangszórjukból a Dr. Who főcímdalát játszani, így még vigyorgósabb lettem. :) Majd nem tudni milyen okból, elment az egész net és ezzel a Partymeister. Nem tudtuk beengedni a közönséget 10 percen keresztül, de helyreállt a dolog.
A magyarok érkezésekor rögtön Moqui mellé ugrottam, hogy segítsek neki beazonosítani a neveket, így (remélhetőleg) gyorsabban végeztünk és nem volt gond a kiszolgálással. O:) Utána meg megjött Picard is és kezembe nyomta a Supporter jegyet és Moqui közölte, hogy mivel VIP a párom, nekem kell beírni a gépbe a kódot és különleges bánásmódban kell részesítenünk. .. (Ja igen, persze, hogy nem megy a kód leolvasó, ami nagyban megkönnyítené a munkánkat) Még hogy én vagyok a shift leader.. Mi ez itt? Hatalomátvétel? :D
Opening ceremony alatt kitették Poti és Faxe 20 évvel ezelőtti képét, amin nem bírtam ki a nevetést nélkül. A bárban készítettek a többiek ezüst papírtálca fényképeket minden évből + valamelyik falra kollázst tettek ki.
Shift után a szokásos módon telt, mint minden évben, örültünk, hogy együtt vagyunk, és buliztunk. Franky meg adta a talpalávalót. Viszonylag hamar visszamentem mert azért kezdett érezhetővé válni a szervezés.
Másnap viszonylag később mentem partyra és leinkább a lengyel testvéreinknél kötöttem ki és Fei-jel beszélgettem. Többek között arró hogy miért hagytam el 3 éve a magyarokat. Nem merte megkérdezni és de bíztattam hogy nyugodtan megkérdezheti. :) Utána ebéd Picarddal és számoltam vissza, hogy mennyi van még hátra az 5 órás szolgálatig. Egészen hamar eltelt, és azért tudtam élvezni az évfordulómat. Beálltam a magyarokhoz kávéval, amikor is lassan de biztosan felkészültem lelkileg az ügyeletre.
Néhány óra múlva megjelentek azok a részvevők, akik voltak a konferenián. Egy idő után elfogytak a belépő szalagok, ezért az előző évekből megmaradtakat kellett felhasznánunk. Nem maradtunk le a compokról, mert infodesknél külön bejáratú nagy TV-nk volt, amiről lehetett nézni az alkotásokat.
Idén megfordították a sorrendet, utolsó volt a 4k. Ezzel jelezve, hogy ott találhatók a legnagyobb durvaságok. Hát igen, be is igazolódott. LJ, xTr1m és Virgill (már megint) uralták ezt a versenyt. 64k-ban és PC Demo compoban is a hollandok és a magyarok tették le a névjegyüket.
Compók után volt egy kis örömtáncolás Rob is Jarig-ra a színpadon. Kicsit még voltunk, aztán hotel irányába indultunk.
Az utolsó napon mindenkin kiütött a vasárnap reggeli fáradság. Dipswitch nyugis tempójú zenéje mellett ejtőztünk, Prizegiving-re várva. Ami nem tudom, hogy miért, de 1 órát csúszott. (Elnézést a kellemetlenségért!) Alkamával beszélgettem, aki megköszönte, hogy infodeskelek. És nem értette, hogy hogyan tudom ezt végezni, amikor ő SotA-n (State of the Art francia party) volt 2 alkalommal, rájött, hogy nem az ő világa, mert közben nem tudja úgy élvezni a találkozót. Válaszul azt tudtam csak mondani, amit eddig is, nekem ez a prod, én ezzel járulok hozzá a partyk sikeréhez. Valakinek ezt is kell csinálnia, mert különben nem lenne demoparty. És Fei barátunk szavaival élve, akkor az egész demoscene halott lenne, ezt pedig nem szeretném.
Végre Prizegiving! Először megköszönték a támogatókat, és megtudtuk, hogy ismét vannak olyan jó értelembe vett őrültek, akik 20 éven át az _összes_ Evoke-on részt vettek. (Poti, Faxe és Pandur) Poti a főszervező, ő adja meg a kezdő lökést minden Evoke előtt. Ezért külön tapsot kapott. Na meg Sarah és csapata. Ők adják a helyszínt és a végtelen támogatásukat, hogy minél felejthetetlenebb legyen ez a hétvége. Jövőre lesz annak, hogy 10 éve beköltözött az AbenteuerHallenKalk-ba a party. És ezután jött maga az eredményhirdetés. Ami nem okozott számomra túl nagy meglepetést 4k, 64k és PC Compóban.
Legvégén az egésznek Dino felhívta az összes szervezőt a színpadra és Poti mindegyikünk kezében nyomott egy bögrét, amin az elmúlt 20 év logója van rajta. Nem is tudták, hogy hatalmas nagy bögremániás vagyok. :)
Az biztos, hogy nem utoljára segítettem ki ezeket az embereket, mert tényleg jó látni, hogy ennyire elkötelezettek a német scene iránt. (ami hitem szerint a legerősebb a világon; de mi magyarok sem panaszkodhatunk, van bennünk potenciál). Annyira sikeresnek bizonyult ez party, hogy az elkövetkezendő 2 évre már lefoglalták a placcot. ( 2018.08.17-19. és 2019.08.16.-18.). Úgyhogy jó előre bebiztosítottuk magukat az esetleges ütközésekre. (lásd 2015-ben az Assembly partyval)
Az északi testvériség legdélibb tagjánál, azaz a Dán Királyság második legnépesebb városban, Aarhusban, október 3. hetében megnyílnak a Pokol kapui és 1 hétvégén át fog tartani a garantált téboly, ahogyan enne a party invitációjában is betekintést nyerhetünk.
Főbb tudnivalók:
1.) Időpont/Helyszín
2017. október 20.-22. (péntek-vasárnap)
Aarhus Firmasport (Paludan-Müllers Vej 110, 8200 Aarhus N, Dánia)
2.) Jegyek
300 DKK / 40 Euro, belépő
400 DKK / 55 Euro, kaja (szombat, vasárnap)
Mivel a jegyeket korlátozott számban tudják a szervezők értékesíteni (150 db van összesen), jobb, ha siettek, mielőtt elkapkodják
3.) Egyéb tudnivalók
Lesz hagyományos LIVE ACID COMPO, amit ha minden igaz ismét Hoffman fog keverni.
Beer&Schnapps break
A Pepperschnapps-tól meneküljetek!!!! Meg ne kóstóljátok!
A szokásos compók
Holtbiztos fejfájás vasárnapra, ha nem vigyáztok! (hozzatok valamit ellene)
Ott megtudhatja az ember, hogy milyen is a dán őrület.
A party szervezői nevében szeretettel meghívlak titeket az idén 20. évfordulóját ünneplő Evoke 2017-re, családias hangulatú (400-500 fő), nemzetközi partyra.
Számos országból várható, hogy jönnek majd a látogatók. pl. Németország, Hollandia, Franciaország, Dánia, Egyesült Királyság, Lengyelország, és (remélhetőleg) Magyarország. :)
Angol nyelvtudás erősen ajánlott.
A közelben hotel, étterem, Döner-Kebab, pizzéria van, bolttal és kicsit kijjebb, az utca végén egy bevásárlóközponttal.
Tudnivalók:
1.) Időpont/Helyszín
2017.08.18.-20. (péntek-vasárnap)
AbenteuerHallenKALK
Christian-Sünner-Straße 8, 51103 Köln (odajutáshoz érdemes felkeresni a party oldalát)
1000 m^2
Seminar/sleeping area
Chill-zone
ingyen kávé/tea :)
2.) Jegyek
a.) Diszkont jegy (Long distance discount)
Mivel Magyarország messzebb van, mint 700 km, lehetőség van arra hogy csökkentett áron tudjatok jönni. Ehhez ezt a formanyomtatványt kell kitölteni. Csak az ezen az úton igényelt kéréseket tudjuk elfogadni.
b.) Támogatói jegy (Supporter ticket)
Van lehetőség a támogatásra. Ez a jegy 200€-ba kerül. A prizegiving-nél meg leszel említve, vagy ha szeretnél maradhatsz anoním is. És örökké szeretni fogunk! <3 :) Kérlek töltsétek ki a formanyomtatványt.
c.) 18 évnél fiatalabb vagy?
Ha valami csoda folytán lenne valaki aki 18 évnél fiatalabb, annak német ifjúsági törvény miatt szülői engedélyt kell kérnie, különben nem engedhetjük be a partyra. Ebben az esetben kérlek forduljatok hozzánk bizalommal.
Jó volt látni, ahogyan bejönnek az emberek, 10 percig álltam közel az Infodesknél (közben köszöntöttem Feryx-et és Gargajt és a többi magyart). Majd körülnéztem és azon gondolkodtam, hogy hol van letéve a kezem nyoma, melyik résznél voltam ott. Már éreztem ennek az eredményét, ugyanis 3. napja volt izomlázam, de ez nem érdekelt, felépítettük a partyt és már csak most jön a “könnyebb” része. Mindenki kérdezte hogy hol van Picard, én meg szomorúan mondtam, hogy “Holnap jön”. :(
Nemcsak a pult mögött volt a szolgálat, hanem kint is kellett lennem figyelni a kerítést. Már a party kezdetétől figyeltem az órát, de még tudtam beszélni gyorsan Vincenzoval és Gargajjal és a telefonommal a kezemben, mert siettem, hogy 2 órán át unatkozzak… Szó szerint! Lényegében ilyenkor alig történik valami, a legizgalmasabb, hogy jött egy taxi, ami várta az embereket. És egy helybéli megkérdezte, hogy ez egy zártkörű rendezvény-e. Jön azonban a felmentő sereg, barátok formájában, így jót beszélgettem Megmeggel és Dinoval. Köszi!!! Másik nagy fejlesztés volt tavalyhoz képest, hogy kivittek áramot az asztalhoz, és most legalább tudtuk milyen esetben kit kell hívnunk. Tovább…
Mivel tavaly már voltam infodeskes, ezért mindenféle Revision szervezői oldalon rajta szerepeltem. December végén jött az első lépés, amikor is Under Construction után Dfox-tól jött egy kérés, hogy iratkozzunk fel.
Elteltek a hetek, és figyeltem a Slack-et, hogy miket kell végeznem, és a Wiki-t, hogy hányan vagyunk szervezők. Főleg az infodeskesek száma érdekelt. Február végén alig tudtam össze számolni 6-7-et _összesen_! Mikor 1 shift-ben 5-en kellene hogy legyünk… Szép kis balesetnek fog ígérkezni, de megcsináljuk. :)
Közben márciusban jöttek a következő levél, hogy lehet Revision-os táskát(!) és kardigánt rendelni. Következő 3 percben már a Wiki-t bújtam, hogy ismét bővítsem az amúgy is termetes táska gyűjteményemet. Tavalyi évből okulva most nem kapucnis pulóvert, hanem kardigánt rendeltem. Ezek után beszereztem az elmaradhatatlan barkácskesztyűt, ami pl. az asztalok pakolásánál fontos. Egyik tavalyi szervezőtársamtól tudtam meg, hogy egy ilyennek az élettartalma 3 party. Kézkrém, sebtapasz, tollak stb. és már eszközileg fel voltam készülve a partyra. 2 héttel Húsvét előtt meg megkaptuk az infodekes beosztásunkat. Elég jól osztottak be, bár az utolsó, ami hétfő 0-6-ig volt, nem tudtam még, hogy hogyan fogom túlélni.
Remélhetőleg igen érdekes témában szeretnék most írni. Aki még nem ismer, hadd mutatkozzam be: Vickey vagyok, 20 éve járok demopartykra és még soha egyetlen egy prodot sem adtam be a demopartyk alkalmával. És ennek nagyon egyszerű az oka: Önbizalomhiány.
[Az első részhez 
