Manwe / SandS készített egy rövid kis lemezszerűséget melynek címe Aliasing. A dolog érdekessége, hogy a zenék Nintendo DS-en készültek, némelyik egy gitáreffektpedál vendégszereplésével. A művek itt hallgathatóak meg, és minden számról olvasható egy rövid kis ismertető, amiből kiderül mivel és hogyan készültek. További érdekesség, hogy az alábbi video tanúsága szerint élőben is elő lehet adni ezeket a zenéket. A zenék készítéséhez Manwe leginkább a Korg DS-10 emulációt és a Japánban állítólag igen népszerű Electroplankton című zenés játékot használta.
(Az Aliasing albumcím egyébként a DS hangrendszerének egy nagyon kedves tulajdonságára utal, nevezetesen arra, hogy nincs benne antialiasing, talán nem kell nagyon fejtegetnem, hogy ez mennyire megnehezíti szegény DS-zenészek sorsát.)
Itt a video:
Buta grafikus vagyok… zenében mit jelent az antialiasing? Szögletes lesz a hullámforma? :)
Grafikus megközelítéssel képzavarnak tűnhet, de jó helyen kapisgálsz. Valójában pont az ellenkezőjét jelenti. :)
Zoom: a sinus pl. nem ilyen szep “kerek” lesz, hanem lepcsokbol all (szogletes, ja), es ez ad egy szep femes zorgest az egesznek. jobb helyeken a 44khz-en lejatszott 11Khz-es mintaba az antialias algoritmus kipotolja a hianyzo reszeket, es megszunik ez a szogletesseg, de DS-en nem. Arra viszont kivancsi vagyok, hogy ez hardver vagy szoftver miatt van-e igy.
Hát ez nagy komolyság, hogy egy rakat DS-en koncertezik a jóember :)
a márciusi megjelenés óta már többször meghallgattam :)
de még mindig Failotron a kedvenc. a napokban jöttem rá, hogy a Narvals of Shame albumán az egyik szám egy GM49 szám feldolgozása :D
pohar: beveszunk cikkironak, mert idoproblemakkal kuzd a szerkesztoseg. :) (de komolyan, lokjed ha valamit elobb szursz ki, mint mi, mert utana is minimum egy csomo ido, mire megirjuk. :)
Az aliasing zeneben kb a kovetkezo: Fogsz egy oszcillatort, legyen mondjuk fureszfog. Egy idealis fureszfog-jelben akarmilyen magas frekvenciaju komponensek vannak. Namost, amikor mintavetelezel mondjuk 44khz-en, akkor elveszik valamennyi informacio: Egy (22+x) khz-es es egy (22-x) khz-es frekvenciakomponensnek ugyanak lesz a “lenyomata” a 44khz-en mintavetelezett wav-ban. Ennek megfeleloen a D/A konverter a az oszcillator (22+x) khz -es (normalisan nem hallhato) kompenseibol is csinal (22-x) khz-es, mar fullel is hallhato hangot, es ez a baj. (Persze forditva is csinal, de az nem olyan nagy baj, egyreszt mert nem hallod, masreszt mert a D/A konverterben van egy analog szuro ami kiszuri). Namost nyilvan ha 44khz helyett 11khz a mintavetelezesi frekvencia, akkor meg zavarobb lesz a jelenseg, a DS-ben meg nincs annyi ero hogy antialisolt oszcillatorokat rakjanak a szintikbe.
Most vagy nemertem, vagy az antialiasing az interpolacio uj neve? :) Merthogy ha jol ertem, a fenti mese nem szol masrol, mint a kvantalasi zaj megszunteteserol/redukalasarol.
Ketto, DS-en _SZINTI_? :) Nevicceljunkmar. Amennyire en tudom 16 csatornas MIDI van gyarilag (es hardverileg), aminek sample bankokat lehet feltolteni. Plusz a ROM-bol/RAM-bol szokas streamelni hangot, DMA-val. Esetleg lehet valami MOD-szeru cuccot irni ra, csak 16 csatornaban. A plusz szopas (ami miatt nincs “kraft” hangmuveletekhez) az az, hogy a hang reszehez a DS-nek csak a 33Mhz-s ARM fer hozza, mikozben “normal” esetben a 66Mhz-s ARM-on fut a jateklogika, meg ugy altalaban minden. Emiatt eleg nogyogyaszmelo keresztulpoke-olni a masik procinak, hogy mit is akarsz tole, legalabbis a gyari devkittel (homebrew cuccokat nem ismerem).
Mellekesen amig a DS kimeneti D/A-ja 10 bites (marpedig annyi, IIRC), addig eleg ertelmetlen barmifele hangminosegjavito szoftvers sokbites magia… :)
egy oszcillatornal nem “kvantalasi zaj” van igazabol mert nincs kiindulo adat, leven ugye az emlitett fureszfogjel fuggveny is vegtelen reszletes mert y=f(x) mindenhol diszkret. az aliasing problemak ott kezdodnek amikor ugye az oszcillator mintavetelezesi frekvenciaja annyira magas (gy.k. magas hangot tolsz ki) hogy pontatlan lesz a vegeredmeny. konnyen el lehet kepzelni amugy, rajzolj egy fureszfogjelet es mintavetelezz belole ugy hogy egy fureszfogra mondjuk 2nel tobb mintavetel ne jusson, es egybol latszani fog a problema – de egy jo pelda erre az is amikor ugye a nyquist frekvencia magassagan akarsz kiadni egy szinuszt es nem 0 a fazis, mert akkor ugye eselyes hogy nem pont a peakekbol fogsz mintavetelezni es akkor nem a vart -1, 1, -1, 1 vegeredmenyt kapod hanem valami mast, ami interpolacioval meg jobban eltorzul. szoftszintiknel jo teszt h felmesz oktavokkal es hallgatod h mikor kezd el sercegni.
pontosan emiatt az interpolacio nem ugyanazt az eredmenyt hozza mint a bandlimiting – finomit ugyan a vegeredmenyen, de igazabol csak olyan esetekre mukodik ahol viszonylag kicsi az elteres az eredeti es a lejatszasi mintavetelezesi frekvencia kozott. (arrol nem is beszelve hogy pontosan mi kozott interpolalsz? egy oszcillatornal nincs “szomszedos ertek”, kell egy epszilon ami alapjan meghatarozod a ket vegpontot.) tipikusan ezt ugy szoktak megoldani, hogy vagy tobbszor mintaveteleznek pici epszilonnal, vagy pl. sokkal magasabb mintavetelezesi frekvencian dolgoztatjak az oszcillatort (ezuttal ugye feljebb kerul a nyquist-frekvencia is) es utana egy eles lowpass filtert tesznek a nyquist-frekvenciahoz ami kivagja azokat a felhangokat amik visszakerulnenek az eredeti hangtartomanyba. kb erre egy meg erdekesebb megoldast talalt, o egyszeruen “vegtelenszer” mintavetelez, mert veszi a fureszfog fuggveny integraljat egy adott tartomanyon.
[ módosítva May.24. 09:59 ]
amugy meg igazabol abszolut megertem a DS-es szintiaggalyokat, de vegulis miert ne :)
[ módosítva May.24. 10:12 ]
Charlie, kurvara nem jol erted, amit en irtam az nem a kvantalasi zajrol szol (az meg pluszban rajon), hanem a periodikus mintavetelezesrol, akar vegtelen sok biten. Ketto, DS szintikkel kapcsolatban a youtube nevu nem tul ismert weboldalt ajanlom :) pl http://www.youtube.com/watch?v=yejsYE5uHnw
Gargaj, a nyquist/fazis peldad nem jo, a d/a konverter szepen visszacsinalja a szinuszt akkor is ha rossz a fazis. Kiveve persze hogy pont a nyquist mar nem igazan tartozik a “jolmukodesi frekvenciatartomanyba”. Es mindegy hol veszel mintat a fureszfogbol es hogyan, nem “pontatlan” lesz a vegeredmeny, az aliasing nem amiatt van hogy “kimarad a peak” meg ilyesmi, hanem amit korabban irtam. A kebby integralos trukkjet a leirasod alapjan nem ertem.
Az interpolaciot meg mindenki felejtse el, az egy igen naiv elkepzeles ami ember fejeben kialakul (en sem vagyok kivetel, csak mar kinottem), a PCM technologia nem igy mukodik.
elnezest, vmiert kevertem a szinuszt a koszinusszal – ha szinusznal 0 fazis akkor vegig 0-t fogsz mintavetelezni :) a kevesse matematikus megfogalmazasert bocsi, a kb trukkjerol meg egy oras eloadast tartott assemblyn szal azt most nem zsuppolom be ide :D
az interpolaciot en pongyolaztam ide.
gargaj, mindegy hogy szinuusz vagy koszinusz (a ketto ugyanaz, csak 90 fokos fazis van a ketto kozott), egyresz sose lesz vegig nulla (hanem ilyen x y -x -y jellegu ahogy korabban irtad), masreszt nyquist-ig barmilyen frekvenciaja szinuszt (es koszinuszt, es ilyenek tetszoleges kevereket) _tokeletesen_ vissza lehet allitani a mintavetelezett adatbol, ha eltekintunk a kvantalasbol adodo hibaktol
blala: jahogy igy DS szinti, hogy szinti, es kozben nem csinal mast… :) Igy oke. En nyilvan abbol indultam ki, hogy jo lenne minel kevesebb procit enni, mondjuk hogy kozben meg csinalhass is valami kemenyebb dolgot a kepernyovel. (Game/demo developer szemszogbol.) Meg hat azt mondjuk nem tudom, hogy tovig ARM asmban mit tudhat a gep, abba eppen csak belekostoltam.