Ez az írás azoknak szól, akik még életükben nem programoztak és szeretnének elindulni a scenerré válás rögös útján.
Pár egyszerû példán keresztül megtanulunk pixelt (képpontot) megjeleníteni, vonalat húzni, kört, színusz hullámot rajzolni.És hogy izgalmasabb legyen, egy kis mozgást is becsempészünk egy “pattogó labda” formájában.
Az összes kódrész letölthetõ, így gyors a sikerélmény, alkalom nyílik a kisérletezésre.
A fejlesztõi környezet Turbo Delphi Explorer, ami ingyenesen elérhetõ és céljainknak tökéletesen megfelel.
Egy gyors regisztrálás után tölthetõ, az emailben kapot kulccsal máris mûködésre kész.
Indítás után nyissunk új projektet! A szürke, fekete négyzetpontos ablak, melynek fejlécében “Form1” felirat van, tulajdonképpen a rajztáblánk. Az egyszerûség kedvéért tegyünk egy nyomógombot a formra, jobbra a menüsoron találjuk. Ennek lenyomásakor fog “rajzolni” programunk. A cimke kezdetben “Button 1”, ezt módosíthatjuk a bal szélen lévõ Object Inspector doboz Caption tulajdonságának átírásával.
Bár még nem csináltunk semmit, azért mentsünk! :) File menü -> Save Project As…
Legközelebbi használatkor programunkat a .dpr vagy .bdsproj kiterjesztésû fájllal hívhatjuk elõ. A rajztáblánk méretét állítsuk 640 pixel szélesre és 480 magasra! Legyen a form kijelölve, ekkor balra az Object Inspector dobozban az ablakunk tulajdonságait látjuk. ClientWidth és ClientHeight mutatja a rajzterület méretét.
Elsõ körben elégedjünk meg ezzel, teljes képernyõs módra majd idõvel áttérhetünk ha szeretnénk.
Lehetõség van form-on túl másra is rajzolni, következõ példánkban egy Timage objektumot raktunk a formra.
A koordináta rendszer origója a bal felsõ sarokban van. X a vízszintes, y a függõleges tengely. (x jobbra, y lefele növekszik)
Klikkeljünk kettõt az elõbb elhelyezett gombra! A begin és end; közti kódrészlet fog végrehatódni futás közben a gombra kattintva.
Elsõ példánkban színusz hullámokat rajzolunk.
Ehhez pontokat kell kirajzolnunk ciklusban. Arra kell még ügyelnünk, hogy a Sin függvény radiánban várja a szöget, ezért (pi/180)-al szoroznunk kell ha szögben számolunk.
Egy képpont színét a Canvas.Pixels[x tengely,y tengely]:=szín; utasítással tudjuk megváltoztatni.
A round függvény egészre kerekíti a tört számot.
var i:integer; //a ciklusváltozót deklarálni kell
begin
for i:=0 to 640 do //ciklus 0-tól 640-ig (jelenleg ilyen széles a rajztáblánk)
begin
image1.Canvas.Pixels[i]:=clBlack;
image1.Canvas.Pixels[i]:=clBlack;
image1.Canvas.Pixels[i]:=clBlack;
image1.Canvas.Pixels[i]:=clBlack;
image1.Canvas.Pixels[i]:=clBlack;
image1.Canvas.Pixels[i]:=clBlack;
end;
end;
A program futtatásához nyomjuk meg az F9 billentyût.
“Térbeli háló” rajzolása
Ilyet biztos sokan rajzoltak a füzetükbe kiskorukban. :)
A bonyolultnak tûnõ ábra valójában egyenesekbõl áll.
procedure TForm1.Button1Click(Sender: TObject);
var i:integer;
begin
//vonal vízszintesen
form1.canvas.moveto(90,240); form1.Canvas.LineTo(550,240);
//vonal függõlegesen
form1.canvas.moveto(320,10); form1.Canvas.LineTo(320,470);
for i:=0 to 22 do
begin
sleep(100);
//bal felsõ
form1.canvas.moveto(i*10+90,240);
form1.Canvas.LineTo(320,230-i*10);
//bal alsó
form1.canvas.moveto(i*10+90,240);
form1.Canvas.LineTo(320,250+i*10);
//jobb felsõ
form1.canvas.moveto(550-i*10,240);
form1.Canvas.LineTo(320,230-i*10);
//jobb alsó
form1.canvas.moveto(550-i*10,240);
form1.Canvas.LineTo(320,250+i*10);
end;
end;
“Pattogó labda”
Kört rajzolunk ami a labdát ábrázolja. Ezt Delphiben csak speciális ellipszisként tudjuk megvalósítani.
A mozgást a kör középpont koordinátájának növelésével vagy csökkentésével érjük el. Az irányt boolean típusú kapcsolók tárolják. Ha a kör eléri a rajztáblánk szélét, akkor ellenkező irányba állítódik a kapcsoló.
procedure TForm1.Button1Click(Sender: TObject);
var x,y,i:integer; //x,y koordináta és i ciklusváltozó deklarálása
xkapcs,ykapcs:boolean; //igaz(true)/hamis(false) értékû kapcsolók deklarálása
begin
x:=320; y:=240;
xkapcs:=true; ykapcs:=true;
for i:=1 to 100000 do
begin
if x=625 then xkapcs:=false; //ha eléri a jobb falat, a kapcsolót hamisra állítja
if x=15 then xkapcs:=true;
if y=465 then ykapcs:=false;
if y=15 then ykapcs:=true;
if xkapcs=true then x:=x+1 //ha a kapcsoló igaz állásban van, jobbra mozdítja a kört
else x:=x-1; //különben balra
if ykapcs=true then y:=y+1
else y:=y-1;
sleep(5); //vár 5 ms-t (1000ms=1sec) (lassítja a mozgást)
Form1.Canvas.Ellipse(x-15,y-15,x+15,y+15); //kör kirajzolása
end;
end;
Sajnos csak CTRL+F9 lenyomásával tudunk kilépni a programunkból, de legalább ilyennel is találkozunk :)
Ha nem töröljük a már kiírt köröket (mint ahogy a példában se tettük), érdekes ábrát kaphatunk.
A forráskódok letölthetõk innen
Rajzoltunk pontot, vonalat, kört. Tulajdonképpen már mindent tudunk :) csak a képzeletünk szab határt.
Vagy mégse? Persze, ilyenkor jönnek a kérdések “Hogyan lehet téglalapot, körcikket rajzolni?”, “Színt váltani?”, “Teljes képernyõn futtani?”.
Ezekre a neten bõségesen találhatsz választ, :) de érdemes könyvet is beszerezni.
Ennek az írásnak leginkább az volt a célja, hogy lökést adjon azoknak, akik nem mertek eddig belekezdeni grafika programozásába.
Beküldte: Gerzson
Jó cikk gratula! Csak így tovább!
ilyen pattogó labda volt a magyarított c64 user manualban is :))
Epp be akartam szolni (tenyleg csak finoman), hogy miert nem valami a gyakorlatban is hasznalhato keretrendszert mutat be a cikk (pld. SDL), de inkabb csak megkerdezem (pusztan kivancsisagbol, rosszindulat nelkul): tenyleg hasznal meg Delphit barki 2008-ban uj projektekhez? (Sajnos azt el birom kepzelni, hogy sok szerencsetlen maintenance programmer meg kenytelen ilyesmivel buntetni magat… :)
Edhellon, mivel Delphiben gyorsan lehet mind irodai/ügyviteli rendszereket fejleszteni, mind demókat, így nem egészen értem, hogy miről beszélsz.
Ha nem havi 4 millió számlát kell kezelni, akkor még ingyenes adatbáziskezelőt is találsz alá (Firebird), ami elég komoly feladatokkal is megbirkózik, ha hozzáértők kezében van. De ugyanilyen egyszerű demót is írni benne, mivel egy egyszerű “asm” “end” direktíva közé akár assembly kódot is írhatsz, de a DirectX, OpenGL hívásokat is könnyű kiadni benne a megfelelő publikált unitok segítségével, mindezt 3. generációs nyelven, így nem tudom, hogy mi az, amivel ennél könnyebb fejleszteni? Nyilván mindenkinek, amit megszokott. Nekem minden más kínszenvedés, és 3x ennyi munka, míg Delphi-ből bármit megcsinálok pikk-pakk.
Írtam már benne 30K-s e-mail checkkert, LAN-os chat programot, ingatlanirodának ügyviteli rendszert, játékos oktatóprogramot kicsiknek, aminek ’90-es évek végebeli grafikája volt. De komplett Vállalati Információs Rendszerek fejlesztésében is részt vettem, ahol vagy Oracle, vagy MS-SQL, vagy Firebird adatbázisok voltak alatta. De előző munkahelyemen kezeltünk vele pénztárgépek, szállodai pay TV-t, épületfigyelő rendszert, mágneskártyás beléptetést, Office alkalmazásokat, Outlook-ot, bármit. Ráadásul mindezeket villámgyorsan fordítja, nem perceken, vagy órákon át, és sebességben is ritkán van panasz rá, ha “programozó” kezébe kerül, nem dilettáns dolgozik vele, és mondjuk nem CPU alapú, kiélezett demó kódról van szó, de oda meg lehet nyomni ASM-ban.
Sőt, még ha webre fejlesztek, ahhoz is a Delphi editorát használom, mivel annyira megszoktam a jó kis BRIEF-es billentyűkiosztást (amit előtte 7 évig a MultiEditben is használtam a munkám során, még DOS alatt) és a profi editort.
Nem tudom, melyik az az eszköz, ami minderre ilyen hatékonyan, így megtámogatva, ilyen sebességgel, és ilyen IDE-vel rendelkezve létezik. De érdekelne! :)
Szóval nagyon nem értem, hogy miről beszélsz.
Ja, és az elmúlt 3 év összes UF demója Delphiben van, és mind fut Intel GMA950-en is, meg Celeron 400-on is (na jó, ez utóbbin nem fut, csak lassan lépked :)) Persze nem egetrengető demók ezek, de ennek nem a Delphi az oka, hanem, hogy nekem van 8 év elmaradásom, de sosincs 2-3 hónapom, hogy felzárkóztassam legalább egy kicsit magam.
[ módosítva Apr.24. 15:40 ]
Edhellon: lefordítom, amit Bery írt. :) Igen lehet, az utóbbi néhány UF demo is abban készült.
De pl. lehet Haskellben is, oszt arra is beszólt mindenki. :D
Bery, asszem egy kicsit felreertettel, masreszt meg beszukult C++ programozo vagyok, elnezest. Szoval en komolyan abban a hitben eltem, hogy a Delphi egy maradvany a ’90-es evek masodik felebol es a Borlanddal egyutt eltunt a koztudatbol. A jelek szerint tevedtem, es eszerint meg fejlesztik mind a nyelvet mind a fejlesztoeszkozoket? (Sose irtam irodai/ugyviteli rendszereket, igy nem tudom milyen eroforras igenyek a megengedhetok, illetve mennyi eroforrast igenyel x. program kifejlesztese Delphiben/masban es hogy ez rentabilis-e)
En elhiszem hogy soktizezer sornyi megirt Delphi koddal a hatad mogott iszonyu profi vagy benne, es gyorsan es jol megcsinalsz barmit, inkabb abban ketelkedtem, hogy pld. egy kezdonek (akiknek a cikk szol) feltetlen jo valasztas-e pld. a C#/Python/Haskell :) helyett (hogy a C++ ne emlitsem, mert az tuti nem kezdonek valo :)
Remelem igy mar erthetobb.
Slyspy: a Haskell hasznalata mellett latok komoly erveket (csak sosem birom megerteni a szintaxist :), a Delphi hasznalata mellett (mondjuk C++/C#/Java/Python helyett) nem igazan (de Bery fenti postja majdnem meggyozott.)
A Pasy keze alol kikerulo cuccok (Fresh!mindworkz, Rebels,
Racers, ja az nem mert lengyelek) demok/introk nagyresze Free Pascalban keszul. Igen pl. a Breakpoint invit is. Es Delphiben irt demotoolset van hozza, sot ha jol remlik a demok egy resze le is fordul Delphi alol is. A C# meg egy Java koppintas, amit teletomtek a Delphibol szarmazo cuccokkal. De mivel ugyanaz a faszi tervezte mint aki a Turbo Pascalt, meg a Delphit, (Anders Heljsberg, wikipediat lusta vagyok linkelni mar megint) ez nem csoda. Csak szarabb az egesz, mert 50 tonnas .nyet VM kell hozza. Fuj!Edhelon, ha a kezdő ismer valamilyen programozási nyelvet, amire van DX, vagy OpenGL wapper, akkor az a legegyszerűbb neki demózáshoz. Ha semmilyen nyelvet nem ismer, akkor mind nehéz :)
De mivel a Delphi az oktatási céllal született Pascal kiterjesztése, így szerintem az értelmes, hibákat részben megelőző kötöttségeivel, az iskolában tanult matekhoz közelebb álló szintaxisával a legegyszerűbb, leghatékonyabb nyelv demózáshoz kezdőknek. Persze a jövőre nézve talán a C/C++ jobb választás, de csak az elterjedtsége miatt.
Hátránya később nyilvánul meg, ha az internetről akarsz letölteni effekteket, nem magad megírni, mert azok inkább C/C++-ban vannak :)
Én sosem tanultam/alkalmaztam C-t, de folyékonyan olvasom a Pascal után. Néhány igazán hülye szintaxist kell csak megtanulni (&& | -> == és társaik igazán röhejesek :)) Így example kódokból is tudsz tanulni, és azokat implementálni Delphi/Pascal alá, anélkül, hogy gagyi C-t használnál ;)
[ módosítva Apr.24. 16:26 ]
OMG, a Bery nagyobb Pascal troll, mint en vagyok. Fully unexpected. :P Egyebkent, hogy valami ontopic is legyen, szerintem tobb ilyen cikk kene, csak valamivel demo-relatedebb contenttel. Pl. hogy irjunk minel elborultabb nyelveken es platformokon forgo kockat. :] (Tudom, irjam meg es kuldjem be.:)
Á, én már csak az emlékeimből élek, és anekdótázom a 20 évvel ezelőtti múltból :)
Szerintem jó cikk, frappánsan el van találva az a szint amit gyakorlatilag programozási nyelvi ismeret nélkül is meg lehet érteni.
Edhellon: gondolj bele, hogy mennyi macerás körítés kell ahhoz, hogy egy ugyanilyen cikket c++ -al összehozz. Szerencsétlen kezdőknek pont az első lépések vannak baromi unalmasra-körülményesre megcsinálva, pont azok amik meghozzák vagy épp elveszik az ember kedvét.
Baromi flexibilis nyelv, de ilyen szempontból pl. borzalmas. Többek közt a normális standard libraryk hiánya (ami ugye kb minden más ismert nyelvben megvan) miatt durván szorul vissza a népszerűsége…
[ módosítva Apr.24. 17:13 ]
hát azért attól messze van hogy programozási nyelv ismeret nélkül meg lehessen érteni szvsz :) ahhoz a ciklust, az if then-t, változókat, objektumokat, stb-t is valami minimál szinten át kellett volna venni. :) ezzel nem a cikkbe hanem inkább Murphybe szeretnék belekötni ;;))
[ módosítva Apr.24. 19:26 ]
Oswald: persze meg el is kell tudni inditani a szerkesztot. A “gyakorlatilag” esetemben azt jelentette, hogy if then for függvények és változók fogalmát ismeri az illető. Aki bárki bármilyen scriptnyelvet látott már az megérti. Objektumokat a példákhoz nem kell ismerni, egyetlen egy objektum van aminek a függvényeit hívod…
ciklust, if then, stb. magyarázkodásba nem akartam belemenni, vannak helyek ahol jobban leírják (de pár szót tényleg megért volna így utólag)
inkább csak valami “dejó, fut a program, rajzol”-szerű rácsodálkozást akartam kiváltani olyanokból akik még sose láttak ilyet
ha ez sikerült, úgyis elmásznak a boltba és vesznek egy könyvet
lehet hogy Delphi könyvet :) az is lehet hogy C-t
a lényeg hogy valamiben alkossanak, aztán majd idővel úgyis kialakul melyik kényelmesebb
ui: pár hét múlva írok majd új cikket!
ehhem…
azert directx eseten mar mov, push, pop, call, ret utasitasokkal mar meg lehet irni egy demot :))) ez mekkora ismeretnek szamit ? :)))
nem tudom miert en is utalom a delphit, (tan mert szinten elvakult c imado vagyok), nagyabol ugyanazokkal a dolgokkal foglalkozom, mint Bery, csak gondolom, ha ugyanazt meg kell csinalni akkor o 3 hettel hamarabb kesz lenne :)))
ember! azt hittem en vagyok az egyetlen szerencsetlen akinek nem adtak szofwaret a belepteto kutyuhoz es maganak kellett megirni null doksi alapjan :) procontrol ? :)
ooo, tutorial. ehhem. szoval a kezdemenyezes dicseretes, de ettol senki sem lesz scener. tudom, aljas, kocsog, szemet dolog, de en pl. tutorialnak mindig az ms.dx.sdk-t ajanlom, mert annal jobb reference egyszereuen nem letezik imho. lehet persze probalkozni, de tok felesleges. ogl.hez meg ha jol tevedek a nehe.-t szoktak ajanlani, meg nemi mesa tutorialt, de ha nem vagy machoista es nem cel a multiplatform (marpedig miert lenne :) akkor egyertelmu a dx.win32 + sdk combo :d
Pascal azert jo, mert abban meg anno en is tudtam pafrany fraktalt csinalni, de mar elmult.
abcug: hát a dx sdk cuccainál azért ez mondjuk nem egy nagyságrenddel egyszerűbb… A tutoriálok közül a legelső CreateDevice 175 sor, az első ami már egy egész háromszüget kirajzol 239. Na most itt az egész cikk a 3 példaprogrammal együtt is csak 132 sor. Tény, hogy DX-ben több a komment, de azért mert valóban kell is.
Gerzson: szerintem ez a szint teljesen helyén van, ha valakinek hiányzik az if then … akkor googleben keres egyet, vagy vesz egy nagyon alap könyvet, utánna érteni fogja…
[ módosítva Apr.25. 07:01 ]
Jó cikk gratula! Csak így tovább! 2
most sirjak vagy nevessek ? de komolyan ! :(
én mindenesetre sírok, a c++, windows és directX így együtt elég rossz learning curve-vel rendelkezik, szerintem nem ezzel érdemes egy kezdőnek belevágni a tanulásba.
nemtom’ mar megint velem van a baj ezek szerint. :)
ahogy kedvenc prog. tanarom ‘gregorics ur’ szokta mondani, “ez olyan trivialis, hogy majd otthon megoldjak…” :)
na en igy vagyok a dx-sdk-val :)
bazze, te hány éve is programozol? :)
since 1987 …. mert ? :)
:) tényleg szokta mondani
de szerintem arra érti hogy most hiába magyarázná, látja agyhalott a társaság
nem tudom neked mit tanított Gregorics Tanár Úr, nekem jelenleg Mesterséges intelligenciát
és tudod, ha első félévben találkoztam volna ezzel a tárggyal, simán megbuktam volna
ha van alap akkor lehet áttérni más platformokra, bár én nem vagyok scener, nem tudom mivel a legjobb fejleszteni 64 KB-os demot
de ha biztosan mozogsz egy könnyű nyelvezetű nyelvben, akkor majd a váltás se fog megrázni annyira
elvégre a programozási szemlélet a lényeg, a fejlesztői környezet másodlagos
gondolom az itt tevékenykedők is pixel kiírással kezdték annó
de szivesen olvasnék “Hogyan készül egy komplett demó” cikkeket tapasztalt scenerektől
gerzson: elsotol kezdve o volt a “valasztott” bev.prg.gyak tanarom, aztan termeszetesen ai-t is. az elmeletit a Foti tartotta, na az nagyon durva. imadom a piros betus teteleit, meg ha valaki akkor o egy igazan trivialis vilagban el :)
vagy nagyon tehetseges es jo designer vagy (esetleg ismered zoom-ot) ez a konnyen jarhato ut :)
a masik, hogy baromi elszantan 1-2 ev alatt csinalsz egy keretrendszert (nem feltetlen toolt!)… bar ez sem feltetlen igaz. lattam mar olyat aki 2 honap alatt osszerakott nullarol egy ‘alphat’ :)
abcug: lehet, hogy akkor azért nem tűnt ijesztőnek a winapi meg egy directx, mert már több mint 10 éve programoztál mikor először láttad? :)
[ módosítva Apr.25. 10:09 ]
Ja. En sem ijedtem meg tole. Ram egesz konkretan hanyinger jott… :)
Egyébként az tényleg nagy igazság, hogy aki az algoritmikus gondolkodást elsajátította – és ezt nyilván nem a leggöröngyösebb úton érdemes elkezdeni -, annak már többnyire csak a szintaxis kell túlélnie egy nyelv-váltáskor. Persze vannak eltérő gondolkodásmódot igénylő nyelvek, lásd Haskell :)
Aki meg írt már 1-2 kisebb-nagyobb programot _önállóan_ BASIC-ben, PASCAL-ban, C-ben, C#-ban, php-ban, perl-ben, JAVA-ban (mi van még hasonló? :) annak a DX SDK tutorialok valóban csak némi időt szabad, hogy jelentsenek, az eredmény garantált.
Bery, ha láttad volna milyen gyönyörű c64es stílusban láttam neki Visual Basicben kódolni, elsírnád magad :)) Emlékszem mennyire elcsodálkoztam amikor rájöttem hogy ha előre definiálom a változókat akkor mennyivel gyorsabb lesz minden :D Na onnantól kezdve a form elejére (igen az összes kódot egy formba hánytam bele:)) az összes létező változót kigyűjtöttem :D Mire megvilágosodtam hogy mit hogyan kellene 21. századi kultúrált módon csinálni, több ezer sor okádék kódom volt :)
Nekem forditva volt elmenyem. Egyszer irtam egy C64-es effektet… Well, felkeszre. Asmban. Se elotte se azota. :) Oszt mikor meglatta a Poison (pedig az csak grafikus), majdnem agyfaszt kapott. mert szepen, a per-karakter muveletek, meg a kepernyo-odebbmasolas stb, az igy le volt teve szubrutinba, es akkor hivogattam. Persze a cim sem bedrotozva, hanem regiszter parameterkent… Szepen kulturaltan. :) Nekem tok teccett. Aki kicsit is ert a C64-hez, az meg sikitofraszt kapott tole. :D
Charlie: gondolom eleve valami sizecoding compora szántad :)
Egyik (nemtommarmelyik) Forever C64 4K, vagy 1K vagy valami ilyesmi. :) Es nem lett kesz, partyn kellett befejezni. Gondoltam majd a tobbiek segitenek picit. De aztan ugye a Poison lefikazta, atirta egyszer. Dupla gyors lett, de onnantol mar nem birtam kovetni, hogy mit csinal. Aztan jott az Oswald, az is lefikazta (a Poison kodjat), atirta megegyszer. Tripla gyors lett. Aztan jott a Soci, az csak mosolygott, es atirta harmadszor (ekkor lett 10x gyorsabb :D). De benne vagyok a krediccbe mint C64 koder. Sz’al OMFG! :P
(Szerk: amugy errol van szo.)
(Szerk #2: es itt meg az is latszik h. benne vagyok a xaknevsorba!. :))) )
[ módosítva Apr.28. 14:57 ]
Charlie :D jah hat ami c64en nem úgy néz ki nagyjából hogy lda sta lda sta lda sta az nem lesz gyors :)
roszmájúan megjegyzem, hogy egy plazma pixelkirakojat egyik platformon se illik szubrutinba rakni :)
Hat Murphy, igazad van. Erre csak annyi a mentsegem, hogy ez nem egy plazma effekt egyebkent… :P
ha lehet vele 3 byteot nyerni 4k-nal, AKKOR ILLIK :)
1k