Scene.hu

[Az első részhez klikk ide.]

Jó volt látni, ahogyan bejönnek az emberek, 10 percig álltam közel az Infodesknél (közben köszöntöttem Feryx-et és Gargajt és a többi magyart). Majd körülnéztem és azon gondolkodtam, hogy hol van letéve a kezem nyoma, melyik résznél voltam ott. Már éreztem ennek az eredményét, ugyanis 3. napja volt izomlázam, de ez nem érdekelt, felépítettük a partyt és már csak most jön a “könnyebb” része. Mindenki kérdezte hogy hol van Picard, én meg szomorúan mondtam, hogy “Holnap jön”. :(

Nemcsak a pult mögött volt a szolgálat, hanem kint is kellett lennem figyelni a kerítést. Már a party kezdetétől figyeltem az órát, de még tudtam beszélni gyorsan Vincenzoval és Gargajjal és a telefonommal a kezemben, mert siettem, hogy 2 órán át unatkozzak… Szó szerint! Lényegében ilyenkor alig történik valami, a legizgalmasabb, hogy jött egy taxi, ami várta az embereket. És egy helybéli megkérdezte, hogy ez egy zártkörű rendezvény-e. Jön azonban a felmentő sereg, barátok formájában, így jót beszélgettem Megmeggel és Dinoval. Köszi!!! Másik nagy fejlesztés volt tavalyhoz képest, hogy kivittek áramot az asztalhoz, és most legalább tudtuk milyen esetben kit kell hívnunk.

Idén elég jó lett az infodeskes beosztásom, hogy mikor kell mennem, kivéve az utolsót, a hétfő hajnali műszak 0-tól 6 óráig. 2-2 db 4 órás és 6 órás műszakot kellett vállalni. Az elsővel nem voltam megelégedve magammal, de akkor pörögtünk fel, akkor kezdődött el csak az igazán a buli. Nagyon jó, amikor az előcsarnokban nem érzi azt az ember, hogy lemarad valamiről, ugyanis kivetítő is van, ahol mindent látunk. Így nem maradtunk le az Opening Ceremony-ról, de a Meteoriks-ot már a színpad elejéről tudtam nézni .\o/

Számomra nagyon zavaró volt hogy először mondják a Honorary Member-t, aztán a végső döntést. Így duplán kell figyelni. A Conspiracy első díjánál nem tudtam úgy örülni, mint a többi magyar, de éreztem, hogy valami visszakattan. Rájöttem, hogy akármit csinálok ezt a 20 évet már nem tudom letagadni, kitörölni az életemből. Remélem ezt az érzés megmarad. Emlékezetes még, hogy a 4k-t egy japán produkció nyerte meg. Készítője eljött, hogy átvegye a díjat és a beszédét olyan japán akcentussal mondta, hogy alig tudtam figyelni. De először jött külföldi partyra, ami óriási üdvrivalgást kapott. Később másik díjat is megnyerte, amire meg nem készült szegény.

Meteoriks végén odamentem a színpadhoz gratulálni a Conspiracy-nak (már megint.. :D ) Dojoenak és Alkamának. Urs odajött (bocs, lehet hogy később történt az eset) és lecseszte Alkama-t, hogy “Nem megmondtuk, hogy japánt nem szabad  ölelgetni! De te francia vagy, neked elnézi, remélhetőleg.. :)” “Bocs, nem tehetek róla!”

Ezek után teljesen party módba váltottam és végre felszabadultan beszélgettem a barátaimmal. Vacsoráztam, beszélgettem finnekkel és a dánokkal majd visszamentem az előcsarnokban. Közben rámtalált LJ és kérdezte, hogy tudom-e hogy hol van Puryx. Na meg, hogy ismerem-e.. Naná! Gyere! És Elkezdtünk keresni. 10 perc keresés után (LJ közben leállt beszélgetni Gargajjal az előcsarnokban) végül sikerrel bemutattam a két embert egymásnak. Connecting People rulez! Nem is tudtam, hogy Infodesk mellett van egy második szolgálatom. :)

Az utolsó 2-3 óra egészen takaréklángon égett, mert kezdtem érezni, hogy nagyon lefáradok (ez nálam hirtelen szokott megjelenni). De az egyik legfontosabb gondolatom volt, hogy én biza nem mehetek el innen partyról, hogy nem találkoztam egy TBL-essel sem… Gargajt zargattam ezzel a kéréssel, mert ő tűnt olyannak, aki ebben tud segíteni. Köv. percben már Kalms-szal beszélgettem és nagyon visszafogtam magamat, mielőtt egész Saarland megtudja, hogy éppen fangirl állapotban vagyok. :) Még Gargajjal megbeszéltük az élet nagy dolgait, és azt hogy érdemes-e vissza mennem a magyarokhoz. Ekkor még rágtam a dolgot, de önbizalmam megvolt hozzá. Majd hotel irányába vettem az utat mert másnap ismét volt infodeskes szolgálatom.

Másnapi szolgálat egész jól sikerült. Meglepően gördülékenyen ment minden. Közben azért tudtam telefont nézni. Főleg Picard érdekelt, hogy mikor érkezik meg és hogy mikor hozza be Metheara a kis Avat, mert Venom előző nap említette, hogy beugranak családostul. 1 óra múlva meg is érkeztek. A kicsi egy kis cukorfalat, ahogy az apjára néz… ^_^.

Picard meg folyamatosan említette, hogy éppen hol tart. Persze hogy elment előtte Starbucks-ba, a belvárosban, miközben van ingyen kávé a partyn… :) “De az nem Venti és nálatok nincsen mandula aroma”. Persze, hogy nem kapott olyan ízesítést. Ezért vesztett el 1 órát, miközben tűkön ülök. Végre befutott ez a jóember, rögtön körbe is vittem, mert sokan szerettek volna vele beszélgetni, pl. Hellfire. :) Teoval kicsit beszélgettem és megemlítette, hogy ugyanaz a taxis hozta, mint engem kedden.

Compokat néztünk, ameddig bírtuk, közben kimentünk felfrissülni, de hamarosan mentünk vissza a hotelbe, mert másnap reggel megint kellett szolgálatot teljesítenem a pult mögött. Így nem tudtam nézni a 64k compokat. (Bepótoltam később.)

Másnap reggel leginkább a kávés/teás részt kellett karbantartanunk, és hála az Istennek elég nyugis volt. 9 tájékán kimentünk reggelizni, mert már nagyon éhesek voltunk. H0ffman mesélte teakészítés közben, hogy teljesen kiesett nála az előző este. “64k compora emlékszem, utána a stúdióbeszélgetésre is.De utána mi történt, azt ne kérdezd”. Majd észrevettem, hogy az egész infoteam kapott D.Fox családjától egy húsvéti kosarat, mindenféle földi jóval! \o/ Szolgálat vége, indulás vissza a hotelbe kicsit pihenni/aludni. 3 órát sikerült is. Hurrá! Vissza aludni már nem tudtam, ezért kikentem magamat aztán elkészültem.

Ebéd után az volt az első dolgom, hogy megnézzem a Conspiracy intro-t, mert ez érdekelt legjobban. Aranyosra sikerült, és órák múlva meg is jegyeztem magamnak, hogy a zenét az meg fogom szerezni. Kiderült, hogy a beújított kávégépek nemigen akarnak menni, 4 részből csak egy megy… És az emberek álltak sorban. Mindenképpen találunk rá megoldást a jövőben, bocsánat a kellemetlenségért.

Próbáltam valahogy értelmesen eltölteni ezt a maradék 6 órát mielőtt mentem megint a legkeményebb  éjszakai szolgálatra. Az biztos, hogy próbáltam minél többet ülni, és amikor álltam, nem sokat mozogni. Majd hallgattam/takarékosan táncoltam egy kis Wayfinder zenét/zenére. Közben kimentem, láttam, hogy kint is elég jó hangulat van. Lug00ber meg megígérte, hogy ébren tart minket a zenéivel.  És még Jeenioval és Willbe-vel is tudtam beszélni, mielőtt bevonultam a pult mögé.

Közben szólt a vekker, hogy ideje hátra menni. Szerencsére compok közben eléggé nyugis volt, a szünetre meg felkészültünk rendesen és semmiről sem maradtunk le. A compókról nálam szakavatottabbak többet tudnak mondani, nekem tetszettek.

Lug00ber meg tényleg beváltotta az ígéretét, ugyanis hajnali fél 6-ig nyomta a zenét a nagyérdeműnek. Knoeki kb. 3-kor fejezte be, de ő is kitett magáért. Életmentőnek bizonyultak. Az még külön öröm volt látni, ahogyan Styx és Madame és a többi szervező felszabadultan táncol kb. 5-ig. Mi is táncoltunk azért, és különféle jelzéseket fejtettünk meg, mert hangzavar miatt nem lehetett beszélni. (Ilyet legutóbb Nordlichten láttam, hogy ennyire táncol a nép, amit hajnali 3-kor ott kellett hagynom mert enyém volt a reggeli műszak). Losso, a műszakfőnök, meg volt elégedve ahogyan végeztem a dolgokat és én is élveztem a vele való szolgálatot. isszamentem a hotelben és közben találkoztam Glxblt-tel mert ő is arra ment, mint én. Megköszöntem neki, hogy 2013-ban olyan jó zenét rakott össze Knoekivel, hogy nem tudtam abbahagyni a táncot.  Azon tanakodtunk, hogy lehet, hogy már van reggeli a hotelünkben, mert éhesek voltunk. Hála az Istennek volt, aztán 7-re ágyba kerültem.

11-re mentem kb. vissza mert akkor volt Prizegiving és a Closing Ceremony. Annyira erős volt a mezőny a 64k-ban (azt hallottam), hogy szinte bárki nyerhetett. Próbáltam nem azonnal elaludni, bár hátra volt még egy Teardown rész is a napból. Jó volt hallani, ahogy D.Fox és Styx felsorolt bennünket csoportok szerint. Kiemelendő, hogy idén igen sok új infodeskes volt, és mégis mennyire gördülékenyen ment az egész \o/ Volt még különleges pillanata a díjátadónak: 3 embert tüntettek ki, akik minden Easterpartyn ott voltak, Acryl, Bombe és KB.

Elérkezett a party legszomorúbb része, a búcsúzás. Szerencsére igen sok lehetőség van partyzni Európa és a világ különböző részein, tehát annyira elveszve nem vagyunk. :) Ez adhat erőt nekünk a Revision utáni letargiában. De akkor, abban a pillanatban nem könnyű.

Teardown rész, az igen érdekes szokott lenni, pl. milyen bontatlan cuccokat talál az ember. 10-es papírzsebkendők 15-ös csomagban (ennek nagyon örültünk, hamar elfogyott).  Sörök, goodiebagek, amikben rengeteg volt a Revison-os jegyzettömb (emiatt van nekem kb. 6 otthon), mindenféle édességek és amiket el tud képzelni az ember.

Pizza idő!!! Tavaly elfelejtettem hátra menni Charlie-ékhoz, és emiatt Gasmannal együtt nem tudtak estig enni. De ezt idén kiküszöböltem, így mindenki boldog lett. :) Az elkövetkezendő időszak az nagyon lassan és vonatottan telt, leginkább takarítással. Egyetlen érdemleges volt, hogy Lambdacore felhívott az emelőre leszedni a  Viprinetes bannereket. Hát, közben éreztem, hogy nem volt túl jó ötlet, mert normális esetben azért bírom, ha 15 méter felett vagyok, de akkor megbántam, hogy könnyelműen mondtam igent. :D

A vacsora után éreztem, hogy fél óra és összeesek, így visszamentem a hotelbe legalább 7-8 órát aludni. (ami előző napokhoz képest igencsak luxus volt). Még visszamentem elbúcsúzni, és hazamentem. Nagyon élveztem a visszautat is, mert dombvidékes tájakon vezetett az út.

Az biztos, hogy ezt az őrületet még számtalanszor végig fogom tolni, mert ez egy olyan “drog” amiről nem szabad lejönni. :) Ilyen típusú szervezettséget, hozzáállást, jókedvet ritkán tapasztal meg az ember.