Nagy divatja van manapság a retronak, de valahogy eddig a színes-szagos őskonzolok meg a nyolcbites számítógépek uralták az ilyen jellegű kiállításokat. De most a DOStalgia kiállítás szervezőinek eszébe jutott, hogy léteztek azok az indokolatlanul nagy dobozba rakott, speakeren csipogó, monokróm Herkules vidkártyával ellátott parancssoros izék is, amikről mai aggyal elképzelése sincs az embernek, hogy mire lehetett használni. [Igényesebbeknek akkoriban sem volt.] Na de pont ezért érdekes a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság által a Közlekedési Múzeumba szervezett kiállítás a PC-kről. A kiállítás karácsonyig látható.
Az esemény plakátja rajta a részletes infókkal itt.
Itt meg további kedvcsináló a kiállításhoz.
Köszi az infót Pohar!
Categories: Ajánló |
van aki érzelmi kötődést tudott kialakítani ezekkel az ős pckkel ? :) emlékszem 88 környékén láttam egy pct. borzalmas volt az a kattogás, monokróm monitor, sehol egy jó game. brrrr :)
Hát gondolom akinek nem volt más… De még az első VGA-s PC-knél is emlékszem, hogy milyen furcsa volt látni a konkrétan kirajzolódó pixeleket. :)
Nekem 1989-ben lett először PC-m. Egy 286-os, 12 MHz-en, amit a varázslatos TURBÓ gombbal lehetett elérni (egyébként 6 MHz-es volt :)). Első körben nem volt hozzá HDD, csak egy 1.2-es Floppy, így az akkor nagynak számító 1 Mb-os memória egy részét RamDrive-nak használva és oda induláskor feltöltve a leggyakrabban használt programokat, egészen gyors volt. Aztán később lett egy 20 Mb-os MFM-es merevlemezem, ami nagy királyság volt, pedig manapság lassan egy öngyújtónak is nagyobb a memóriája ;-)
Egyébként tanulságos, hogy akkoriban 32-64K-ból miket kihoztak a fejlesztők. Mint ma a demoscenerek :)
Persze hang tekintetében még 1-2 évig (az első SoundBlasterig) csak a speaker és a CoVox szerkezet volt elérhető, amik hát ugye… :) Illetve eközben volt az AdLib hangkártya, ami már majdnem volt valami :)
Ezzel együtt hangulatilag benne volt, hogy egy “komoly” számítógéped van, amilyet a “nagyok” is használnak. Még ha ez technikailag nem is volt teljes mértékben alátámasztható :) Meg valahogy az érződött, hogy ez a jövő. És tényleg.
CGA-Herkules dual videokártyám és nagyon menő fehér színű monitorom volt, szemben a gagyi zölddel és a nem rossz sárgával :) (na jó, egy használt Dell zöldet cseréltem be erre a vadiúj fehérre egy az egyben, egy számítástechnikai boltban, és máig nem értem, hogy ment ebbe bele a tulaj, meg hogy gondoltam, hogy ez menni fog, de akkor még lehetett Jedi képességem :)) És meglepően jó játékok voltak ezekre a felbontásokra és színekre is (CGA tudott talán 3-4 féle 4 színű palettát, a Herkules pedig 2 színű volt, de egész nagy felbontású).
Persze mindez Muppet volt egy Amigához képest, de folyamatosan fejlődő. Na meg senkinek nem volt Amigája a környezetemben, így nem fájt a különbség :)
Tarkussal készítettünk 1-2 játékot úgy ’89-’91 táján, még CGA felbontással, sőt volt, amivel házaltunk is az egyik BNV-n, ahol egy német fejlesztő cég azt mondta, hogy egész ügyes kis játék :) Ez egy vízszintesen scrollozós, lövöldözős dolog volt. Később aztán megjelent az Alaplap c. számítástechnikai újság floppy mellékletén. Szóval akkor is, ezzel a hardverrel is lehetett kezdeni valamit.
De persze az EGA, na meg a VGA nagyon nagy dolgok voltak akkor, de szintén 1-2-3-4 évvel később lett, mire elérhetők lettek a számomra is. ’92 táján egy VGA – SundBlaster Pro párossal a Dune II és néhány hasonló játék már szinte tökéletes élményt nyújtottak. Talán ’93 táján jött ki a teljesen 3D-s RoboCop. Azzal úgy játszottam, hogy nem is érdekelt a játék, csak néztem mik vannak benne, milyen 3D-s objektumok :)
Azt gondolom, hogy a ’80-as években és a ’90-es évek elején, mindegy milyen számítógéped volt, mert akkor még mind a csoda kategóriában indult. Mind egy új, izgalmas világ volt, főleg ha kellően érdeklődő és kísérletező voltál.
Oswald: 89-ben már volt Prince of Persia és 90-től Stunts
Bery: monitorszűrőd volt-e? a tápegység ventilátor rácsára csíptetted vagy a radiátorra? :)
Na ide kellett volna elmenni “Commodore 64 Forever” és “AMIGA Forever” pólóban. És hirdetni az igét. :-D
Hogy én menyire Bunkó vagyok…… :-D
[ módosítva Jul.22. 12:39 ]
Nálunk általános iskolában C64-en és C16-on oktattak programozást. Aki jól viselkedett, az az óra utolsó 5 percében játszatott egy PC-n valami Cat nevű játékkal 4 színben, csipogással. Én akkor mélységes megvetettem ezeket a gépeket.
“Meg valahogy az érződött, hogy ez a jövő. És tényleg.”
Kiváncsi lennék mit éreztél volna ha amigát is láttál volna :) nekem anno nem érződött semmi, bele sem gondoltam hogy valaha a c64 elavult lesz. Tökre meglepődtem amikor kiderült hogy már nem menő és mást kéne venni :)
Azert a 3D-s tetris (mi volt annak a neve?) meg a Sokoban jo volt rajtuk. Foleg az elobbi, utobbit kesobb megirtak C64-re is szerintem.
Az EGA szinei meg broaf voltak meg a C64-hez kepest is (a CGA-t es a tobbit kegyeleti okokbol nem is emlitjuk), nemhogy az Amigahoz… A VGA mar OK volt, mert tudott 256 szinu chunky uzemmodot :))
De ja, nosztalgikus erzeseket belolem sem kepes kivaltani…
Nekem az a nosztalgikus élményem van, hogy nekem volt egy Amiga500-am és havernek meg egy korabeli feketefehér (valójában kék-fehér) kijelzős laptopja (kézitáska méret), az lcd sebessége rosszabb volt mint egy számológépé, ha nem szemből nézted már inverz volt, illetve speaker valamint 286-os proci és lehetett vele kb. a qbasic demojátékokat játszani, és akkor az egyik tanárom azt bírta mondani, hogy hát igen, ez a gép jobb, mint az Amiga. Ugye kinek mi a felhasználói élmény. Van akinek a proci mHz adat, van akinek meg a Pinball Dreams.
És amikor még azon ment a vita, hogy a c64-nek vagy pc-nek van szebb grafikája.
[ módosítva Jul.23. 12:05 ]
Ja és még egy: iszonyat nagy királyság volt Amigával elitkedni a buta pc-vel szemben. Kiröhögni a pc-t, hogy nincs multitask, hogy karakteres képernyő van, hogy windows 3.1 az mi?, hogy speaker bazzeg, meg soundblaster lol, nincs joystick, nem tudod tévére rakni a szarodat, ami akkora, mint egy ház (én meg hónom alatt viszem az enyémet), nincsenek sprite-ok, nincsenek játékok, egyáltalán mi van arra gépre egyáltalán? Stunts?
Nekem ez a nosztalgiám a pc-vel kapcsolatban.
[ módosítva Jul.22. 14:44 ]
Pohar: hogy a csudába ne lett volna monitorszűrőm :) Talán úgy ’95-ig használtam is serényen. Jó kis tépőzáras rögzítésű :) És a nagy szám még azt volt, amikor Ark 1000 videokártyám lett, amit leginkább csak pult alól kaptál meg, annyira menő és gyors volt… :)
Prince of Persia még a munkahelyi Hercules-es XT-n is ment ’89-’90-ben :) És hihetetlen csúcs grafikája volt. Valójában persze inkább a mozgásfázisok voltak azok.
Owald: “Kiváncsi lennék mit éreztél volna ha amigát is láttál volna :)”
Leírom neked: :)
Ott voltam a ’88-as PeCsa bemutatón. Az összes állam leesett az Amigától. A sztereó hang, szinte térhatás élménnyel, multitask és SZÍNEK :) Amigáról akkor nem azt gondoltam, hogy ez lehet a jövő, hanem, hogy ezt egy időgéppel a jövőből hozták :) És egyébként, ha figyelembe vesszük még azt is, hogy home computer, akkor tény, hogy megelőzte a korát és nagyon durván jó volt! De aztán sosem kerültem testközelbe vele, PC meg volt a munkahelyen, aztán otthon is, így…
Edhelon: Talán Block Out volt a 3D-s Tetrisk neve. EGA-n, később VGA-n pedig a Sierra kalandjátékokat játszottuk a munkahelyen, és őrült hangulatos volt 3-4-en leülni egy Space Quest, vagy King Quest elé, hogy a Leasure Suit Larry-ről ne is beszéljek :) Pár hónapja végig is nyomtam a Space Quest I-et (persze néha végigjátszást olvasva :)), mert megtaláltam valahol letölthetően a teljes packot. A King Quest-nek ráadásul elképesztően szép, rajzolt grafikája volt. Legalábbis már VGA-n.
Meg volt a ’89-ben a Mach3, ami egy bolygófelszínen induló, áll 3D-s, lövöldözős játék volt és nekem nagyon tetszett még CGA-n is. Felváltva próbáltunk túljutni a szinteken munkaidőben :) Ez, meg a Block Out ment felváltva, egymás rekordjait megdöntve, amikor éppen nem kalandjátékoztunk, vagy nem amerikai BBS-be modemeztünk céges telefonvonalról :)
“Azok a régi szép napok, ég veled!” :)
upd:
Ja, és ami szintén akkoriból való, egy tipikus fentről scrollozós, lövöldözős játék, nagyon változatos és összetett ellenségmozgással, és kiváló grafikával (főleg VGA-n), és máig a fülemben levő zenével. Csak épp a címe nem jut eszembe :) De majd egyszercsak. Ha jól emlékszem a Code Masters készítette, de lehet, hogy csak valami hasonló nevű csapat. :)
upd2:
találtam egy DD-s floppy-t, rakta van a BlockOut a cimke szerint :) Mondjuk floppy drive-om továbbra nincs, pedig kíváncsi lennék, olvasható-e :) Főleg, hogy a fentebb említett, Tarkus által, a közreműködésemmel írt Axe című játék is rajta van. Tiszta időgép ;-)
[ módosítva Jul.23. 10:02 ]
Hoki PC :)
Fuvesi : ott a pont! :)
[ módosítva Jul.24. 03:11 ]
Most nézem, nekem még mindig benn a floppy a gépben. Bekötve mondjuk nincs már évek óta, de dekorációnak elmegy.
A pécé vs. bármi más flamét leszámítva, valaki volt egyébként a kiállításon? Mert a nevek alapján ugyanazok okozták, mint az Űrhóditó nevű kiállítást, ami a “szerencsére komoly volt, mert viccnek durva lett volna” szintjén mozgott. Szóval ettől se várok többet.
A flaméhoz: a DOS-os PC-nek egy értékelhető korszaka volt, a kb. 93-94-től 97-98-ig terjedő időszak, amikor nyers CPU erőben már megverte az időközben lehanyatló homecomputeres korszak architektúráit, ráadásul mindezt C-ben vagy más magasabb szintű nyelven is épkézláb sebességgel bírta prezentálni, és már voltak emberi színmélységet biztosító grafikus- és hallgatható minőséget biztosító hangkártyák rá. Meg az alapvető használhatósági problémákat körülbelül is orvosolták olyan – azóta is hiányzó – eszközök mint a DOS Navigator. Ekkor is csak azért volt a PC a csúcsgép, mert minden más elbasztak a gazdái, az Atari és a C= csődbe ment, az Apple történetének legsötétebb időszakát élte, a következő konzolgeneráció még csak a szárnyait próbálgatta…
Előtte értelmezhetetlen a DOS-os PC mint játékgép (volt rá játék, persze de az ár/teljesítmény arány kb. a “bazi drágán, minden máshoz képest kurvaszart” jelzőkkel jellemezhető), maximum az igen elszántak számára, utána pedig már a Windowsos éra köszöntött be.
Ja és igen: a DOS Navigator, a Gravis Ultrasound és az OS/2 Warp azóta is hiányzik. Egyébként meg Amiga rulez.
Azert a 3D-s tetris (mi volt annak a neve?)
vagy Block Out, vagy Welltris.
Atyaég! Charlie jót írt a fospunepáról! Bekereteztetem és kirakom a falra.
Biztos hogy Charlie volt? Véletlenül nem törték fel a szervert, és valaki az ő nevében írt?
Azért ne feledjük, hogy Charlie akkoriban PC-s volt és csak később tért be a hitbe.
mindenkinek vannak sötet foltok a multjaban :D
Sziasztok!
Sejtettem, hogy nem mindenkinek a kedvenc platformja a PC. Jó is, hogy sokfélék vagyunk. Egyébiránt az én informatika iránti szeretemet se a PC, hanem a ZX Spectrum keltette fel – meg a barátaim Commodore gépei -, majd az Atari ST. Akkoriban, be kell vallani, igazán barátságtalannak éreztük a PC-t.
Ennek ellenére úgy éreztem, hogy a 30. évfordulón (igazán augusztusban lesz, de fél évig nyitvatartunk) megérdemel egy kis kiállítást ez a fontos személyi számítógép. Ez volt Nagy Károly magángyűjtő, a társrendezőm véleménye is.
Ami pedig Charlie megjegyzését illeti: az Űrhódítót közel 90.000 látogató látta. Javarészt gyerekek. Nyilván nem fogalmazott meg olyan összetett mondanivalót, amit esetleg Charlie várt.
De én minden szombat délelőtt ott voltam, a masinák és a gyerekek között, és számomra élmény volt látni azokat a 2000 körül született gyerekeket, akik ott játszottak először ZX Spectrummal, Nintendóval, TVC-vel, C64-gyel, ott láttak először Primót, Amigát. És azóta érdeklődnek iránta és esetleg ezt a nagyszerű honlapot is megtalálják.
Ami pedig az ünnepeket illeti: a múzeumunk Tanulmánytárában ( http://www.omm.hu ) rendeztünk már családi napot a 25 éves ZX Spectrum tiszteletére (2007), az első magyar számítógép, az M-3 50. születésnapjára (2009), a Primo és a Mac 25. születésnapjára (2009) és múlt évben az egykori Bomba Atari lemezújság csapatát és Berényi Zoltánt, a Guru egykori főszerkesztőjét láttuk vendégül.
Barátsággal – és köszönve a figyelmeteket!
Képes Gábor, a DOStalgia rendezője
ui: És nagyon köszönöm, hogy kiraktátok a hírt! Egyetlen apróság: ez alkalommal az NJSZT nem volt rendező, ők az előző kiállításunkban – Egy géniusz ifjúkora. Neumann János emlékkiállítás – voltak partnereink. De tény, hogy kirakták az oldalukra a hírt ők is. :) Talán innen a félreértés. :)
Köszi a kiegészítéseket! Javítottam a cikket. Viszont úgy látom jó sok érdekes dologról maradtunk le, mert egyszerűen nem tudtunk róla, szóval én köszönettel venném, ha van valamilyen kiállítás, rendezvény, akkor szólnál nekünk. Az impresszumban van kontakt, vagy ha már úgyis regisztráltál tudsz itt is üzenetet küldeni.
És ha már itt vagy: nem tudod véletlenül valahol online nézhető formában fenn a 21.század RTL-es műsor retro computerekkel foglalkozó része? Mert a régi link az meghalt és nem akadtam rá újra.
@DOStalgia:
Nézd Gábor, én meg sajnálom, hogy ennek kell lenni a véleményemnek, de attól még ez. Én egyetlen dolgot várok csak egy-egy ilyen kiállítástól, mégpedig azt, hogyha elmegyek, lássak olyan hardvert, amit nem láthatok, ha kinyitom az 1db átlagos méretű beépített szekrényem, amiben ezeket a kacatokat tartom. Vagy legalább darabra legyen több, ha már…
Egyik sem történt meg, pedig én nem tartom magam gyűjtőnek, nagyon nem. Vagy ha már ez nem valósul meg, legalább mutasson valami olyat, amiért azt mondom, hogy oké, más a célközönség, de ez igen, ide el merném küldeni az ismerőseim, mert nekem ugyan nem mondott újat, de jó.
Némely hardver olyan állapotban volt kiállítva (pl. az a szerencsétlen A500), hogy én kérek elnézést, pedig nekem van használós Amigám, ami ütött-kopott, de még az is jobban néz ki, és kevésbé retkes. Ehhez képest rettentő sokba került a belépő (ami nyilván nem a te zsebedbe vándorolt, de attól még drága volt), és még a kipróbálásra kirakott harverek mindegyikét sem lehetett kipróbálni, amikor én ott jártam. (Pl: a TVC-t, ami mondjuk még érdekelt is volna, mert olyanom pont sose volt.) A kiállított darabokról felsorolt háttérinfó is a nullát karcolgatta, még az alapok se nagyon…
Én értem, hogy a célközönség az a gyerekek voltak, nem a hardcore retrósok, de a “kirakunk egy C64-et a gyári C= foci cartridge-vel, gyereknek jóaz, oszt jöhetnek” nem az a szint, amit én ajánlani tudnék bárkinek, még akkor se, ha a szervezést amúgy a legjobb szándék vezette és te személyesen beletettél egy csomó energiát meg lelkesedést. De van, amit azzal nem lehet pótolni. Szerintem.
(Mondjuk az egész Közlekedési Múzeum egy múltszázadi koncepciójú dohos, áporodott valami, ahhoz képest, hogy 2011-ben milyennek kéne lennie egy technológiai jellegű múzeumnak, és ez csak részben fogható a pénzhiányra.)
@slyspy: Erre gondolsz?
Erre, kösz, csak oly módon lenne jó, hogy embedelhető legyen. Mer ugye jogvédett anyagot nem fogok a tecsőre felrakni. :)
Mindig találni erre hajlandó kóbor accountokat. :)
Charlie, tiszteletben tartom a véleményedet. És irigyellek, ha Aircomp-16, Commodore PET 2001, Mikromat, Heuréka (Kovács Mihály és Bertók Péter által épített játék), Time Machine flipper, Mephisto sakkszámítógép és a többi kiállított tárgy a Te szekrényedben is megtalálható. Valószínűleg nem Te vagy az átlag látogatónk, akiknek – a visszajelzések alapján – örömet okoztunk.
Az AMIGA-500 valóban egy megviselt darab, de úgy is volt kiállítva, mint egy gyerek nagyon-nagyon sokat használt és leharcolt kedvence. (Sztori kapcsolódott a tárgyhoz.)
Barátsággal és örömmel várva a személyes találkozást, eszmecserét: KG
A mai Metro(pol) újságban van egy egy oldalas cikk a kiállításról.
KLIKK
És az index is beszámolt a jeles eseményről.
[ módosítva Aug.12. 14:45 ]