Ismét német partyról gyűjtjük az anyagot (náluk ugye már két havonta van egy), ezúttal a történelmet nézve partyk szintjén relatív szűznek számító Berlinben tartott Deadline nevű eseményről, mely nem összekeverendő az ugyanezen nevű holland vagy svéd partykkal. Mielőtt azonban belecsapnánk a lecsóba, mindenképp emlékezzünk meg mély tisztelettel a hazánkból odalátogató expat magyar kontingenst képviselő Charlie tábornokra az I. Amigás Lopakodó Zászlóaljból, aki hősiesen, de végül hasztalanul próbált ellenállni annak, hogy a bénázó szervezők helyett Ő rakja össze (ezt) a partyt (is).
In today's episode of "I'm an Organizer… Get Me Out Of Here!" – I just became @deadlineBER organizer. #shithappens
— Károly Balogh (@chainq) October 2, 2015
A szemügyre vett kompóhoz nem igazán tudok nevet társítani, ugyanis rilíz híján a szervezők huncut módon egybelapátolták az összes PC-s compót, de sebaj, lássuk:
5. Tomkh – Wind Down
Az alsó házat idén a 8k WebGL niche képviselte; furcsa ambíciózus intró ez, ami sokat markol, de talán kicsit keveset fog, mert a (feltételezhetően) háború-ellenes téma igazából a homokban elszórt skúló-hüvelyeken és a végén felbukkanó (feltételezhetően) vérplecsnin kívül nem tud jelentőset felmutatni a mondanivalójából, és ez persze lehet, hogy nem baj, de emellett pl. a lowrez textúra sokat levesz a dolog élvezeti értékéből, és picit se-füle-se-farka a végeredmény, bár mentségére legyen mondva, hogy nem is húzza tovább mint amennyi tartalmat felmutat.
4. Paraguay – Darker
A másik WebGL-s intró egészen más szögből közelítette meg a 8k-s határt, a megszokott “geometrikus raymarch” vonalat követve. A zene itt is a háttérbe húzódik, és vizuálisan se dobbant nagyobbat egy átlag középmezőnyös 4k-nál, viszont jól eltaláltak a színek, fel van építve, és ez sincs hosszabbra nyújtva, mint amennyit el tud vinni a hátán.
3. TeVe – seltsam
Ugyan egy pillanatra sem akarom azt a látszatot kelteni, hogy ezt az intrót Pasy csinálta 4-5 óra alatt, VISZONT amennyiben ezt az intrót Pasy csinálta VOLNA 4-5 óra alatt, abban az esetben egy már jól megszokott viszonylag egyszerű effektekkel megszórt kis compofillerről LENNE szó, egy jópofa, bár csöppet túlidőzitett postfilterrel megtoldva, még úgy is, ha kicsit monotonabbra sikerült a kelleténél. De mivel ugye nem Pasy csinálta, erről ezáltal szó sem lehet. Ugye.
2. rtificial – reach for the sky
Na ezzel megszenvedtem mire lefutott, Radeonon fekete képernyőt produkál, NVIDIA vason pedig a loadingcsík után avat be a TDR mókás világába; rászántam egy délutánt, hogy kidebuggoljam, de a végén inkább a Microsoft által javasolt registry-turkálás lett a hatékony módszer, ami nyilván mindig jókedvre derít, amikor egy demót próbálok úgy megnézni, hogy közben ne sírjam vissza a DOS-os config.sys időket.
Mindezt félretéve nem mondom, hogy a demó maga rövid compofillernek nem szórakoztató, sőt, néhol még vicces is, bár a kaotikus 2 Unlimited “remix” viszonylag hamar elkezdte az idegeimet reszelni, javarészben a kétszer-háromszor véletlenszerűen beütő snare-patternnek köszönhetően. Mivel grafikailag mindössze CRT-filteren keresztülpréselt kockák+glow a maximum (a végén lévő tunnelszerű izét leszámítva), így nagyrészt a poén-faktorra hagyatkozik, amit viszonylag hatékonyan végre is hajt, és feltételezem, hogy a zene partyn is meghozta a kívánt hatást, de attól félek kevesen fogják kétszer megnézni. (Plána ha ennyire szopó futásra bírni.)
1. holon – luxe
Itt jött a kompóban a minőségi fényév-ugrás, a Holon ugyanis egy tőlük elvárható design-remeket tett le az asztalra, ami ugyan szintén relatív rövidke, viszont annál jobban néz ki: kiválóan eltalált színek és formák (még ha érezni is rajta rendesen a Bees and Bombs illatát), hibátlan ütemben, a Ninja Tune szebb napjaira emlékeztető bólintós triphoppal tálalva. De sajnos épp az erős kezdés miatt kicsit bosszantó az, hogy a credits után a demó gyakorlatilag kifogy az ötletekből (vagy a ráfordítható időből), és csak objecteket forgat középen, ami látványos visszaesés az év egyik legtökösebb első egy-másfél percéhez képest. Sokkal nem is húzza tovább, és összességében pozitív élmény – a kompógyőzelmet kérdés nélkül megérdemli – de kicsit szomorú, hogy elfogyott az energia féltávnál; amióta nincs Threestate / Moppi / Blasphemy, hiányoznak az ilyen “numedia” demók.
Azért az túlzás, hogy én raktam volna össze a partyt, de tény, hogy a helyiek nem mindig álltak a helyzet magaslatán. De a mémetek csapatmunkában általában jók, szóval az ország minden szögletéből összesereglő rutinosabb scenerek végül egész jó kis partyt raktak össze és szerencsére közben nem vették magukat túl komolyan, ami sokat segített az általános hangulaton, az orga teamen belül és kívül is. Én próbáltam a hálózati dolgokra szorítkozni, annyi volt csak a különbség, hogy az uplink mellett a LAN összerakásában is segédkeztem kicsit. A tweet akkor született, mikor v3nom közölte h. mostantól orga vagyok és adott egy orga-pólót. :D
Ja és a szemügyre vett compó végül “Combined PC Compo” néven futott asszem a helyszínen. Egyébként teljesen korrektek voltak, mert mindkét – elmaradt – intró compó nevezőit értesítették előtte, mielőtt egybedöntöttek mindent.
Gargaj, seriously, csinálj egy 4/8k-t, és utána folytasd a kritizálást, mert ez az ámokfutás kezd kicsit bicskanyitogató lenni :)
Amikor legutóbb az amigás scene-t pedzegette így, úgy felbaszott h. intrót irtam. Hátha másnál is működik? :)
Ketto darab intro volt a compoban, az utolso ket helyet foglaltak el (szerintem viszonylag realisan), es en mindossze leirtam a velemenyemet, ami nagyjabol annyiban merult ki, hogy szerintem egyik intro sem szakitja le a minosegi plafont, es az egyik picit csunyacska is, meg nem teljesen jon at az uzenete. Nem hiszem, hogy ez a szintu enyhe kritika barmilyen szinten is amokfutasnak szamitana.
A 4k-keszitest en pont azert hagytam abba (volt egy idoszak amig foleg csak az keszult UD reszrol), mert egyszeruen elfogyott az az otletem ami akkor ott meg ujdonsagnak szamitott, derivativ “lattukmar” cuccot nem akarok csinalni, koncepcionalis introhoz meg nekem mindig bajom volt a 4k merettel, egyszeruen pont ott az a hatar, hogy vagy a vizualbol vesz vissza kicsit az ember, vagy a rendezesbol, vagy a zenebol – vannak persze akik ezt a lecet at tudtak az evek soran ugrani, de altalaban ez mindig ugyanarra a 2-3-4 emberre volt igaz (foleg Loonies+friends), en pedig messze nem rendelkezem azokkal a kepessegekkel.
Szerintem nagyon jo Gargaj stilusa es orulok, hogy raszanja az idot, hogy ilyen cikkeket ir. En sem ertek egyet vele mindenben, de sokfelek vagyunk, kulonbozo nezetekkel.
Charlie meg olyan, mint McGyver. Ahova megy, csak problemakat old meg.