A HT sorozatot a “híradástechnikai szövetkezet” gyártotta 1983-tól 1986-ig. A TRS-80 klónjának számító alap 1080Z-ből elképesztő 2364 db. került legyártásra, melyen már az akkor is a kertek alatt settenkedő Microsoft Basic 2-es változata futott. A gép kis tuninggal még a 48 kbyteos eredeti spectrum programok futatására is képes volt. Bár programkínálatában megtalálhatóak az Invaders, Pac-man szerű klasszikusok klónjai is, igazi retro csemegét szolgáltatva az arra éhezőknek.
Egy kis odafigyeléssel és plusz fejlesztéssel akár az itthon nagysikerű plus4 verő is válhatott volna belőle:
CPU: | Z80 |
Sebesség: | 1.77 MHz |
RAM: | 16KB (48KB) |
ROM: | 12KB (+ kiterjesztés 1.5KB monitor) |
Textmód: | 16×32 és 16×64 |
Grafikus mód: | 128×48 |
Szinek: | monokróm |
Hang: | AY-3-8910 (3 csatorna + zaj, 11 oktáv) |
Tároló: | 500 baud-os kompakt kazetta |
HT1080Z Emulátor valamint BASIC programok illetve Gépi kódú programok mindenki épülésére.
Categories: Retro |
“Látogatóink száma 2004.04.16-tól: 1”
hehe.
jah, ezen rohogtem en is, pedig nekem volt is ilyen masinam. nagy dilemma volt, hogy melyiket tartsam meg: a plus4-et vagy a HT1080Z-t, de vegul egy gyujto adott a 1080Z-ert 15’000 hufot es vettem belolle ket amiga 500-as es meg maradt is :)
a link amugy csak az emulator miatt erdekes.
[ módosítva May.21. 12:45 ]
ez a reklám volt a nagysikerű Bitvadász újság (megélt egy számot :)) hátulján is. még megvan a könyvespolcomon. hát igen, akkoriban az újságokban még olyan cikkek voltak, hogy Hogyan építs otthon botkormányt vagy begépelhető programok (amiknek nagy része persze nem működött, de feledhetetlen élményt nyújtottak így is :)), sőt képregény is volt benne :)
itt le is tölthető: http://www.ep128.hu/Sp_Konyv/SP_Konyv.htm
Azért a paraméterek alapján ebben van némi költői túlzás. :)
Pont ez az, ha tettek volna bele egy picivel jobb grafikai chipet akkor barmennyivel batarabb is, lehet, hogy ezt valasztom :)
csendben jegyzem meg, hogy a c64-utan a cbm264-nek az eg vilagon nem volt semmi ertelme (mondom ezt ugy, hogy ’87-tol plus4-eztem :)))
Hát a plus/4 (és főleg a c16) olcsón előállítható nép-gépnek volt szánva. Ha úgy tetszik korabeli celeron volt, itt-ott továbbgondolva a C64-et.
[ módosítva May.22. 09:20 ]
http://ht.homeserver.hu/html/pic/bovitesek/cbm5.jpg
Zsenialis, hogy otvoztek a korabeli szovjet es nyugati technologiat.
vagy inkabb pc gus helyett speakerrel es trident svga helyett egy s3 mcga. (bar a szinek szama ugyan tobb, de cserebe legalabb nagyobb a korlatozas, szoval olyan koszi ba**dmeg hangulata van :)
Hát ez elég hamis hasonlat. Ott egyszerűsítettek ahol lehetett spórolni, és ott javítottak ahol olcsón lehetett. Azért a plus/4-nek 8x annyi színe van, 1.5x olyan gyors, és sokkal flexibilisebb a videovezérlő része, cserében kikerültek a spriteok, és a hangképzés is leegyszerűödött.
Kicsit hasonló volt a szitu annó a 6×86 és a Pentium esetében.
[ módosítva May.22. 10:50 ]
FLAME \o/ :)
nem tudsz meggyozni, majd 10 even keresztul plus4-eztem es ugyanezekkel az indokokkal vagdalodztam a c64-esek lattan es utaltam oket. :)
pedig rohadtul igazuk volt:
hiaba van 8x annyi szin, ha egyszerre kevesebbet hasznalhatsz :)
hiaba flexibiliseb a video vezerlo, ha nem is tud semmit :)
hiaba 1.5x gyorsabb, ha mindent softwarebol kodolsz es elmegy a raszteridod :)
hiaba egyszerubb a ted programozasa, ha fulsertoen szol :)
ez utobbi a legviccesebb, hisz 90-91-tol mindenki sidkartyat es digiplayert hasznalt, vajon erzed az ironiat ? :) (nekem is volt am elder fele sidcardom, aztan a varpalotai partyn el is loptak :)
aztan amikor lett pc-m akkor mar csak rohogtem az egeszen. ill. nem mert akkor meg az amigasokat utaltuk. aztan dos-bol a windowst, most meg linuxbol mar megint a windozt, de vajon mit fogok utalni holnap ? :)*
*nem vagyok vallogatos es igen van tukrom :))))
a legfontosabb szempont az volt hogy 1 db chipen megcsniálják azt ami a c64ben 4 volt, hogy ócsó legyen a gép. ezek után már csak azt kellett nézni hogy mi az ami elfér egy lapkán az akkor technikával, és ez már egyáltalán nem pénzkérdés volt. a spriteokat pl azért dobták ki mert a VICII felületének több mint 2/3át tették ki. kellett a hely másra, a flexibilitás amit kiemelsz az meg csak a “véletlen” műve. a szokásos bug or feature ugye. már ha az extra trükközésekre gondoltál.
Én építettem is szappantartóból, Lada sebváltóból és 4 mikrokapcsolóból, meg egy piros tetejű, szimpla kapcsolóból (az volt a tűz gomb), meg persze magam rajzolta, marta NYÁK-ból, és némi drótból. És működött! :) Jajj, de szép idők voltak. Ennél csak az első Apple megépítése lehetett szebb :)
Oswald: egyetértek, nagyjából éni s ezt írtam. A flexibilitásról azért annyit, hogy a vic-hez képest plusz raszter regiszterei vannak a ted-nek, (pl a klasszikus bitmap scrollozó regiszterpár), ez azért nem véletlen.
Amúgy így a több ghz-es quad CPUk idejében már olyan sokat nem számít a dolog. :)
a fél karom egy bitmap scrollozó regiszterpárért :)
tenyleg baromira megerte :)
Oswald: a múltkor a heréid, most meg az egyik kezed… mi lesz így veled? :D
“Egy kis odafigyeléssel és plusz fejlesztéssel akár az itthon nagysikerű plus4 verő is válhatott volna belőle”? Hatoooooooo nem. Leszamitva, ha a fejlesztes komplett reszegysegek lecsereleset jelentette volna ;)
Szerencsetlen gep az 1977-ben kiadott TRS-80 Model I bugos klonja, ’83-ban mar nagyon elavultnak szamitott. Az egyetlen ertekelheto dolog benne a magyarok altal beletakolt AY hangchip volt.
Ettol fuggetlenul szandekomban all demot irni ra. Nem is gondoltam bele, hogy iden van az evfordulo, pedig ez jo alkalom lett volna ra. Persze ha nagyon akarnek, meg ossze tudnek csapni valamit Arokra, de szerintem nem akarok nagyon ;)
A gepet azert kiviszem a partyra. Csak azt kene kideriteni, miert nem megy a magnoja.
én még konkrétan nyomultam ilyennel és ugyan csak 1 évvel előzte meg a plus4 megjelenését, ez utóbbi azért jóval fejlettebb gép volt. elég magyar narancs volt a HT, kicsit szarabb, kicsit bénább mit amiről koppintották, de a miénk! Persze azért megrohant engem is nosztalgia most a cikket olvasva:
http://konnektor.org/index.php/2008/05/retro-szamitastechnika-ht-1080z/
ugyan csak 1 évvel előzte meg a plus4 megjelenését, ez utóbbi azért jóval fejlettebb gép volt. elég magyar narancs volt a HT, kicsit szarabb, kicsit bénább mit amiről koppintották, de a mién
Helyezd el az akkori viszonyok koze. Ahhoz kepest kisebb fajta csoda, hogy engedtek legyartani es ez a gep megszulethetett, leven a KGST orszagai kozott nem nekunk volt leosztva az informatika.
Spenot, inkabb arrol a 3″-os FDD-rol meselj amit a joatyad mutatott a minap, amit otthon barkacsolt ossze C64-hez es Spektrumhoz… :P Az viccesebb (es beszaratosabb)! :)
… ugyis raveszem, hogy hozza le Arokra, es jojjon el ois. _MUST_HAVE_ egy prezentacio a reszerol. Leccilecci. :)
leven a KGST orszagai kozott nem nekunk volt leosztva az informatika
Ja. De azert egesz sok hazai produktum szuletett meg ezen kivul is (Primo, TVC, csak hirtelen ketto ami eszembe jut, a Videoton-fele XT klonokrol nem is beszelve…:).
Meg azt vegyük figyelembe,hogy akkor még jelentős volt a Cocom lista, és mi még ellenséges ország voltunk a nyugatiaknak, pláne az amerikaiaknak. Csoda volt, hogy Commodore-okat vehettünk.
A TVC-ben az a szomorú, hogy a BIOS-át azt hiszem angliában írták :( Talán épp az a cég, aki az Enterprise-t is megszülte később. Mondjuk jó kései gyerek volt az is. De lehet, hogy keverednek már bennem az infók.
Persze inkább demót kellene írni, mert mindjárt party, aztán még 320×200-ba sem váltottam be :)
“Csoda volt, hogy Commodore-okat vehettünk.”
a mindenkori pck általában fényévekre vannak az adott kor technikai lehetőségeinek maximumától :) nem véletlen volt az az elnevezés sem hogy “mikroszámítógép”. biztos nem aggódtak hogy c64ekkel felvegyverkezve leverjük őket :)
hu! design demo lesz hi-res modban ? :)
sokáig cocom listás volt az amiga is, nem lehetett a keleti blokkba szállítani belőle, mert ugyanaz a processzor (M68000) hajtotta ami a tomahawk rakétákat…
sokáig cocom listás volt az amiga is, nem lehetett a keleti blokkba szállítani belőle, mert ugyanaz a processzor (M68000) hajtotta ami a tomahawk rakétákat…
Sot, nagyon sok, a NATO altal is hasznalt tuzvezerlo szamitogepben is – a specialis cpu-kat leszamitva, amik a loelemeket szamitottak – M68k intonalta a notat.