Gondoltátok volna, hogy az első sample alapú tracker, minden modern tracker őse, az Amigás Soundtracker idén augusztusban lesz húsz éves? A Soundtrackerhez találta ki Karsten Obarski a MOD formátumot, ami első verziójában 4 csatornát, 3 oktávot és 15 darab 8 bites, max 22Khz-es hangszert tudott kezelni, azaz teljesen az Amiga hangrendszeréhez idomult. A trackerek valamelyik későbbi verziója már 31 hangszert tudott használni, és végül ez a formátum terjedt el széles körben, és vált hosszú időre szinte egyeduralkodóvá nem csak a demoscene-ben, hanem a játékfejlesztésben is. Zsebkonzolokon még a mai napig használják.
A trackerek története egyébként szövevényesebb, mint a Melrose Place szerelmi szála, de akit nagyon érdekel a dolog, az nyugodtan nézzen utána, mert érdekes triviákra és cáfolataikra bukkanhat. (Pl. a MOD fájlok elején olvasható M.K. betűk nem Mahoney és Kaktus nevének rövidítése, vagy hogy Unknown/DOC a Soundtracker eygik továbbfejlesztője írta a DynaBlaster c. játékot.)
Ha valaki elmélyedne a témában, annak íme néhány link:
– A trackerek rövid története – K. O. tribute oldal – Az AMP interjúja K.O.-val – Cikk a MOD formátumról
A 20 éves évforduló örömére a Riverwash party-n Noisetracker 1.0 compo lesz, ráadásul a zenék Amiga1000-esen fognak szólni. (A történelmi hitelesség kedvéért remélhetőleg egy ghettoblasterből.)
Az hagyján, de 5 éves a kutyám, aki harangkongatásra farkasvonyít 1 csatornán, 96 Khz-en! ;-)
Ja, csak a kutyád formátuma nem határozta meg szinte a mai napig a számítógépes zene stílusát. :)
Többek között ezért nem szeretik sokan a zene kompókat ;-))))
Nem azért nem szeretik a zenekompókat, hanem azért, mert a zenék nagyrésze szar. (ráadásul manapság nem is trackerelnek már sokan.)
De viszont pl. a Second Reality zenéje is trackerrel készült, és tipikusan olyan elemeket tartalmaz, ami trackerelésnek köszönhető, más típusú editorral készítve nem ilyen lett volna. És van még pár példa.
[ módosítva Jul. 4. 14:07 ]
A kutyaugatás mégis bekerült a GS/XG hangszerelés közé… :)
Egyébként igen, érdekes, ha nem született volna meg a MOD (s3m, xm), akkor milyen cirippel születnek meg a demok. Elterjed-e egyáltalán a demoscene ilyen széles körben. Bár biztos létrejött volna egy másik – jobb/rosszabb – formátum. És akkor már 4k-ba elférne egy mp5 ;-)
Az a nagy trükk a trackerben, hogy az ember maga mondja meg, hogy melyik hardveres csatornán szólaljon meg a hang, így 4 csatornából technikás variálással adott esetben teljes értékű zenét lehet kihozni. Pl. midi-nél ez nem lehetséges, mert ott a hangok megszólalási sorrendjében rakosgatja be automatikusan csatornákra a hangokat, mégpedig úgy, hogy a legrégebben megszolált hangot kapcsolja ki, így 4 csatornán midit hallgatni egészen lehetetlennek tűnik.
Ráadásul ott vannak a nagyon jól programozható effektek is. Cserébe viszont nincsenek flanger, chorus, reverb stb. effektek. De renoise-ra már ez sem igaz, mert ott van VST támogatás, szóval ott minden van, ami profi zeneszerkesztő varében kell hogy legyen, és mégsem midi. (ami minden jóérzésű trackerelő zenésznek egy irtóztató formátum. :))
[ módosítva Jul. 5. 09:02 ]
Akkor lehet, hogy a tracker gondolkodásmódott jórészt annak köszönhetjük, hogy az amigán 2 csatorna balra, kettő meg jobbra volt huzalozva?
ne felejtkezzunk meg a legfontosabb elteresrol a trackerek es a “modern” sequencerek kozott, ami pedig ugye az hogy a trackerekben fentrol lefele megy az ido, a sequencerekben meg balrol jobbra…
Na, ez a baj ezekkel, hogy az idő nem clock-wise megy ;-)
Sztem a tracker gondolkodásmód tipikusan kódereknek köszönhető. Gyakorlatilag programozni kell a zenét, sorok egymásután lefutnak, mindenhanghoz pár kód paraméter adja az effektet. stb stb.
Viszont pont ezért volt anno átlátható és könnyen tanulható.
És a korlátok miatt lett ilyen a formája, hiszen így lehetett 4 csatornából a legegyszerűbben a legösszetettebb zenéket megírni.
Szóval lényegében igen, az Amiga korlátai alkották meg ezt az editor típust, és emiatt meg tipikusan trackeres zenei megoldások is születtek, amik egyébként a scene-en belül jócskán tovább élnek a nem trackers érában is.
Egyébként c64-en is ezekben az időkben, sőt kicsit előbb jelent meg ez a tracker formátum.
C64-en a trackerek és az editorok pontosan miben különböznek?
hát ezt editorja válogatja.
szerintem az editor és a tracker annyiban különbözik, hogy c64-en az editorokban a sáv független egymástól. tehát nem egy patternre pakolunk 3 sávot, hanem egy pattern=egy sáv. és ezen patternek sebessége akár különböző is lehet, míg egy többsávos tracker-patternben az összes sáv egyforma sebességgel halad.
nameg biztos vannak technikai különbségek is, de erről én már nem tudok mit mondani.
na és persze egy patternnel csuda dolgokat is lehet művelni, lásd chorus+sid duó amigán. ők pl szerették ide-oda ugráltatni a patterneket és nem ritkán lentről-felfelé írták meg a zenét is :)
az a baj, hogy editorból többféle van, de az igaz, hogy trackerekben valóban közös, hogy egy pattern minden sávot tartalmaz, egységes a sávok tempója. Ami nem így működik, de azért mégis ezt a programkód szerű felépítést használja, az az editor. fogjuk rá.
idoziteni is faszabb trackelt zenere, pl a nem hasznalt EXX parancsokkal siman lehet effektet beloni.
mondjuk en zsakutcanak tartom a csak samples trackelest manapsag, de a renoise jo dolog, mas kerdes, hogy en mar nagyon atszoktam a szekvencerekre.
de persze obarski is god, nem vitas :D elso modjaim tole voltak, meg audiokazettan (akkor meg nem volt amigam).
Hú, először Amigán találkoztam vele egy havernál… kicsit furcsa volt mondjuk, hiszen C64-en a Music Shop valahogy közelebb állt hozzám.
Nekem ez is tetszik, bár jobban szeretek kottát olvasni – ezért is jobban tetszik a PC-s Studio 3.10, a címképén Beethoven van, ahogy bűvőli a zongorabillentyűket…
A belinkelt cikk a .MOD formatumrol nagy nulla… Es tele van hulyeseggel. (Pl. 8 csatorna mixelesehez Pentium kell, GUS-rol nincs 1 budos szo se, stb). Bar prog.hu-tol mit varjon az ember, ugye…
[ módosítva Jul. 9. 12:38 ]