Mi az a demoscene?
A demoscene (ejtsd: demószín) egy nemzetközi, underground számítástechnikai szubkultúra, melynek tagjai különböző számítógépes digitális művészeti alkotásokat készítenek, legyen az zene, grafika, animáció vagy programozás, kizárólag az alkotás öröme miatt. A demoscene-en belül, hasonlóan más önszerveződő szubkultúrákhoz a résztvevők többnyire néhány fős, olykor nemzetközi csapatokba tömörülve hozzák létre a közös műveiket. A csapatok legfontosabb tagjai a programozó (coder), a grafikus, a zenész és az utóbbi időkben a 3D modeller, aki a három dimenziós látványvilág tervezéséért felelős. Hasonlóan más modern szubkultúrákhoz a demoscene nem hivatalos nyelve is az angol, természetesen kiegészülve sajátos kifejezésekkel, szavakkal.
Az alkotások
A demoscene-ben mindenféle alkotói önmegvalósítás (grafika, zene, programozás, animáció) jól megfér egymás mellett, de mégis a műfaj csúcsát egy demo elkészítése jelenti, mivel itt a legteljesebb a csapatmunka. A demo (a demonstráció szóból eredeztetve) egy audiovizuális, non-interaktív, valós idejű bemutató, ami egy számítógépes program formájában készül el. Ez szemléletesen azt jelenti, hogy egy demo megtekintésekor olyan animációt láthatunk, ami a filmekkel ellentétben nem előre felvett jelenetekből áll össze, hanem inkább egy színházi előadáshoz hasonlóan csak a jelenetek váza, a demo forgatókönyve (a programkód) előre megírott, maga a látvány ott alakul ki az adott pillanatban az adott számítógépen, azaz valós időben. Hasonlóan a játékprogramokhoz. Azonban amíg a játékoknál a látványt a játékos irányítja azzal, hogy játszik, itt a demo készítőinek forgatókönyve valósul meg hasonló és gyakran sokkal kifinomultabb technikákkal, mint a játékprogramokban. Ebből következik, hogy nem mindegy, hogy az ember milyen gépen nézi a demót, hiszen az adott konfigurációtól is függeni fog a demo látványvilága. (A fentiek után egyébként nem is meglepő, hogy számos játékfejlesztő a demoscene-ben kezdte a pályafutását.) A demók többségét leginkább egy nagyon látványos, zenére időzített, néhány perces futurisztikus klipként kell elképzelni.
A demók lehetnek méretkorlátozottak is, ezeket hívja a zsargon intronak (az introdukció (bevezetés) szóból). Manapság a legnépszerűbb intro kategória a 64 kilobyte-os és a 4 kilobyte-os intro, de kedvelt kategória még pl. a 256 byte-os intro is. Az intro leginkább a coderek műfaja, itt mutathatják meg, hogy ilyen kis méretű programokkal mennyire meglepően, időnként pedig megdöbbentően nagyszerű látványvilágot lehet produkálni. Manapság a profibb csapatok esetében pusztán a látvány alapján már nem mindig lehet eldönteni, hogy introt vagy demot látunk-e.
A mai demók legnagyobb része asztali PC-kre, Windows alá készül. Természetesen előnyős, ha minél gyorsabb gépen futtatjuk a demokat, és a legtöbbhöz olyan videókártya szükséges, mint a játékprogramokhoz. Természetesen nem csak PC-re és Windows alá készülnek demók. Szinte bármelyik operációs rendszerre, sőt géptípusra készítettek már demot. Így pl. a mai napig létezik a klasszikus C64-es scene, ahol Commodore 64-re írják a demokat, de ugyanígy van Plus4-es, Amigás stb. tábor is. Újabban mobiltelefonokra is készülnek már demok.
Demoajánlóhoz klikk ide!
Egy demoscene party
Vagy rövidebben scene party. Ez az az esemény, ahol a csapatok tagjai találkoznak és bemutatják egymásnak és a közönségnek a produkciójukat. Egy party többnyire többnapos rendezvény, baráti találkozó. Lényegében egy bulival kevert kötetlen konferenciához hasonlít. Lehet egészen kicsi is, és lehet nemzetközi léptékű, ezres nagyságrendű résztvevővel. A partykon mindenféle egyéb program mellett a fő esemény a verseny azaz a compo (ejtsd: kompó, a competition szóból). Itt levetítik, lejátsszák kategóriánként a nevezett alkotásokat (demo, intro, önálló grafika, önálló zene stb.), és a jelenlévők megszavazhatják, hogy mi az, ami nekik a legjobban tetszett. A demoscene ebből a szempontból a versengésről is szól, hiszen egy nívós nemzetközi partyt megnyerni bármilyen kategóriában nagy elismerés (ez a díjazástól függően olykor anyagi értelemben is igaz), tehát a különböző csapatok igyekeznek egymásra licitálni a produkcióikkal. Ez az alapja a demoscene máig tartó fejlődésének.
The Gathering 2002 party (Klikk a képre!)
Breakpoint 2007 party beszámolónk itt olvasható!
A Demoscene.TV 2006-os partykörútjának összefoglalója itt található!
Az idáig vezető út
A 80-as években megnövekedett az igény a szoftverekre (meglepő módon leginkább a játékokra), és a felhasználók olcsó és egyszerű módszereket kerestek a szoftverek beszerzésére. Mivel a szoftverek többnyire meglehetősen borsos áron kerültek forgalomba, az emberek nagy része egyszerűen lemásolta a programokat valaki mástól. A szoftverfejlesztők emiatt válaszként másolásvédelmeket helyeztek a programokba. Az adott rendszer ismeretében, kisebb-nagyobb erőfeszítések árán sokan képesek voltak eltávolítani ezeket a védelmeket, ezáltal lehetővé téve a program másolását - ezt a tevékenységet nevezte el a zsargon "törésnek" vagy "crackelésnek". A crackerek általában elvárták, hogy a nevük ismert legyen, így nemritkán átírták a program bejelentkező képernyőjén a szöveget, hogy az a program indításakor pl. a fejlesztő neve helyett a "CRACKED BY xyz" ("feltörte xyz") feliratot jelenítse meg.
Az így kialakult versengés során a crackerek kialakítottak egy módszert, amivel még nagyobb népszerűségre tehettek szert: külön programrészleteket csatoltak a szoftverek elé, melyek a program futtatása előtt jelezték, hogy ki is törte fel az adott programot. (Innen ered az intro elnevezés, és a hozzá tartozó méretkorlát, hiszen nem lehetett akármekkora introt odacsapni a program elejére.) Ezek a kis cracktrok [crack intro] fokozatosan egyre komplexebbek lettek: míg az első introk nem gyakran tartalmaztak többet egy szövegnél, későbbi változataikban már látványos grafika és zene is társult hozzá. Az ilyen cracktrok készítése külön művészetté alakult át, és új versengési forma alakult ki: a crackerek hírnevét már nem csak a feltört szoftverek, hanem a cracktroik minősége is meghatározta. (Gyakran előfordult, hogy a cracktro jobban nézett ki, mint maga a feltört szoftver.) Az évek során végül az introkészítés elérte azt a szintet, hogy különváljon a feltört programoktól. A 90-es évek elejére a gyakorlatilag minden kapcsolat megszűnt a crackerek és a scene között. Így alakult ki a ma ismert demoscene.
További kérdések megválaszolásában a "Gyakran Ismételt Kérdések" illetve "Demoscene szótár" oldalaink segíthetnek.
Vissza a főoldalra.